Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
354 igyekezzen is az államtitkári munkája során ezt minél inkább a jogszabályokban érvényesíteni, hiszen nagyon le vagyunk még maradva ezen a területen, nagyon sok mindent kell tennünk. Ha azt akarjuk, hogy az Energetikai és Közműszabályo zási Hivatal valójában azt a feladatot lássa el, amire papíron létrehozták, létrejött, ami valóban fontos volna, hogy a fogyasztói jogokat védje, és a magyar embereket, a magyar állampolgárokat, a kisembereket megvédje azoktól a visszaélésektől, amelyek ma tucatszám leselkednek rájuk, akkor itt ebben a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója partner lesz a későbbiekben is. Ha azt látjuk, hogy valódi szakmai munka folyik, és valóban olyan viták folynak a parlamentben, amelyek nem a ma jellemző o lcsó politikai demagógián alapulnak, hanem valóban a törvényjavaslatok szakmai lényegéről szólnak, és érdemi vitákat lehet folytatni, válaszokat is kapunk a vitában a kérdéseinkre, akkor természetesen a mi hozzáállásunk is sokkal pozitívabb lesz, mint akko r, amikor érdemi válasz nélküli elutasításban vagy a zárszóban előadott néhány körmondatban intézik el a több órás érdemi felvetéseket, amelyeket az ellenzék megfogalmaz. Úgyhogy nagyjából ennyit tudtam volna ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán elmondani itt a vezérszónoki felszólalásban. A későbbiek során még a kiegészítéseimet majd, ha szükségét látom, akkor meg fogom tenni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Kepli Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal státuszát szabályozó 2013. évi XXII. törvény módosítása van a Ház előtt, erről kell vitát folytatnunk. A törvényjavaslat érdemi vizsgálata előtt azonban engedjék meg, hogy kifejezzem azt az álláspontomat, hogy a Magyar Energetikai és Közműszolgáltatási Hivatal az elmúlt években olyan teljesítményt mutatott fel, ami alapján azt kell mondanunk, hogy a hivatal értéke Magyarországnak. Értéke abból a szempontból is, hogy egyszerre tudja szolgálni az érintett ügyfelek érdekeit, megvédeni az érintett ügyfelek érdekeit, másfelől képes szolgálni a nagy nemzetstratégiai célokat, képes szolgálni azokat az ügyeket, amelyeket a magyar kormány, a magyar parlament meghatározott számára. És képes helytálló, proaktív és nemzetközi értelemben is elismer t jogi aktusok létrehozatalára annak érdekében, hogy a magyar polgárokat érintő rezsicsökkentés például sikeresen, minden nagyobb akadály és nagyobb zökkenők nélkül valósuljon meg. Képes volt arra, hogy kezelje, nemzetközi szinten is elismertté tegye azoka t a kormányzati törekvéseket, amelyek a 90es évek közepén privatizált energiarendszerünk magyar tulajdonba visszavételét szolgálják. Tehát azt kell mondanom, hogy a jogszabályban meghatározott tevékenységi körén túl egy olyan tekintélyt tudott magának kiv ívni, hogy a magyar parlament előtt is érdemes ennek fontosságát hangsúlyozni. A hivatal tevékenysége a földgázellátásra, a villamosenergiaellátásra, a távhőszolgáltatásra, a vízi közművekre és a hulladékkezelésre terjed ki. Ez túl általános, egyben mutat ja a fontosságát is, hogy tulajdonképpen a magyar gazdaság stratégiai területét szabályozza, és ellenőrzi azok jogszerű és rendeltetésszerű működését. Ebbe beletartozik az egyedi ügyfelekkel való foglalkozás, de beletartozik a rendszerüzemeltetés, a fejles ztési lehetőségek jóváhagyása, engedélyezése, a magyar energiastratégia megvalósításának figyelembevételével. Ezt azért kellett elmondanom, mert a benyújtott törvényjavaslat az eddigi tevékenységnek, az eddigi sikeres tevékenységnek még jobbá tételét fogja szolgálni reményeink szerint. Egyrészt szolgálja magának az ügyfélbiztonságnak, az ügyfélbarátságnak a szempontjait, amikor arról beszélünk az előterjesztett javaslatban, hogy egy új intézményt vezet be, a közérdekű igényérvényesítés intézményét, ami egys zerre szolgálja azt a fajta jogbiztonságot, amit sok más
