Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 26. kedd - 12. szám - A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
355 területen másként nem nagyon tudunk elérni, csak ennek az intézménynek az alkalmazásával. Nevezetesen, amikor nagyszámú, jelentős, akár több milliós számú ügyfelet érintő rendellenességet, szabálytal anságot érzékel a hivatal, ennek az intézménynek a bevezetésével nem hagyjuk magukra az ügyfeleket, hanem a hivatal maga jár el olyan ügyekben, ami az ügyfelek számára, a fogyasztók számára hátrányos és méltánytalan, és nem hagyja ott az embereket a dominá ns szerepben lévő, szakmailag, jogi és egyéb szakmai szempontból felkészültebb, nagyobb kapacitással bíró szolgáltatókkal szemben. Mindezt teszi úgy a javaslat értelmében, hogy nem vonja el az ügyfeleknek egyébként az egyedi ügyintézésre vonatkozó jogát, n em korlátozza a tekintetben, hogy ha van olyan problémás terület, ami az ügyfél számára sérelmes, de egyébként a hivatal úgy gondolja, hogy ez nem olyan szintű, hogy a közérdekű igényérvényesítés intézményét alkalmazza, ettől függetlenül a fogyasztó egyedi leg, önállóan is képes jogorvoslatot biztosítani a saját maga számára. (13.10) Azt gondolom, nagyon fontos terület, hogy a statisztikát tegyük rendbe, mert eddig szinte ex lege, tehát törvényen kívü l folytatta a statisztikai adatszolgáltatási tevékenységét a hivatal. Nagyon fontos ez a statisztikai tevékenység, megalapozza a stratégiai döntéseket, megalapozza a gazdaságpolitikai döntéseket, és tájékoztatást nyújt a tekintetben, hogy hogy is állunk ös szehasonlításképpen a hasonló gazdasági paraméterekkel rendelkező országokkal a fogyasztás szerkezetében, az árak kérdésében, az energiaforrások különböző felhasználása tekintetében, milyen arányban van megújuló, milyen arányban van más fosszilis vagy atom energiából származó energiafelhasználás. Ugyanez vonatkozik más területekre is, tehát a víziközműszolgáltatásra és a távhőszolgáltatásra. Fontosnak tartom kiemelni, hogy van egy szenzitív része, politikailag is szenzitív része ennek a javaslatnak, nevezet esen a bérezés, illetőleg a hivatal elnökének a hatáskörét szabályozó rendelkezések. A kettő összefügg. A tekintetben is összefügg, hogy ha ezt a hatalmas feladatot egy önálló és szervezetében is erőteljesebb hivatal látja el, akkor nagyobb biztonsággal tu djuk garantálni azt, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal képes lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok előírnak rá, képes lesz megfelelő módon képviselni nemzetközi szinten a magyar érdekeket, képes lesz ezen kereszt ül megvédeni a magyar fogyasztók érdekeit is. Ehhez nyilvánvalóan szükséges az is, hogy megfelelő szintű és megfelelően képzett emberek álljanak rendelkezésre. A tapasztalatom is azt diktálja, azt erősíti meg, hogy az energia területén és más közműszolgált atási területeken nagyon nagy a piac elszívó hatása. Ahhoz, hogy ez ne járjon olyan következményekkel, hogy a hivatal nem képes ellátni az alapvető feladatát, nyilvánvalóan szükséges a megfelelő bérszínvonal biztosítása. Az ellenzéki pártok aggályaival kap csolatban csak annyit tudok mondani, hogy az a fajta személyi illetmény, amire a javaslat irányul, a hivatal vezetőinek döntése alapján kerül majd megállapításra, természetesen a személyi előirányzat terhére. Itt a hivatal vezetőinek mérlegelniük kell, hog y a szervezet jól és hatékonyan tudjon működni, de ehhez a hatékony és jó működéshez milyen kulcspozícióban, kulcstudással rendelkező személyek szükségesek, és azokra vonatkozhat ez a fajta személyi juttatás. Ez az elnök felelőssége lesz, és az elnök felel ősségének, ilyen irányú felelősségének a megerősítése is mutatja, hogy ez a hivatal mennyire önálló és független tud lenni, a hatóságok közül szinte egyedülálló módon. Azt gondolom, ennek figyelembevételével a javaslat támogatható. Támogatható azért is, me rt - ahogy az előbb is elmondtam - a széles körű feladatokhoz nagy tudású, felkészült személyek szükségesek. A hivatal működése nem kizárólag a hatósági tevékenységből áll. A hivatal sikeres működéséhez az is szükséges, hogy megfelelő közgazdászok, jogászo k, vagyonértékelők, stratégiát alkotni képes alkotó személyiségek, tudású emberek legyenek ott, értékelők és elemzők legyenek, akik hosszú távon is el tudnak számolni a döntésük következményével és annak súlyával.
