Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája - KEPLI LAJOS, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - Elsőként megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja részéről - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
1340 Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A Fenntartható f ejlődés bizottságában erről egy hosszas vita folyt; alelnök úr, Kepli képviselőtársam már említette ezt. A következők miatt kértem szót. Az egyik az, hogy valamikor, amikor a felszín alatti vizeket a parasztember használta, ásott egy 67 mé teres kutat, kiszedett abból néhány vödör vizet, és azzal meglocsolta a kis kertjét. De itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy modern eszközökkel meg lehet fúrni egészen különböző rétegekben a vizet, s modern szivattyúkkal meg lehet ezt húzni rende sen. Most hallottam egy új szót az előterjesztőtől: az eredeti előterjesztéshez képest csak az nem tartozik engedély alá, ami nem gazdasági célú, tehát ami családi és egyéb. De ez a törvény szövegéből nem adódik automatikusan. Az lehet, hogy a végrehajtási rendelet, amely ebben az ügyben megszületik, majd valamilyen korlátot fog szabni, de a 80 méteres határ súgja azt, hogy itt ipari célú hasznosításról lesz szó. 80 méteres kutat egy családi ház, bármilyen kis területe van, vagy akár még néhány hektár is, n em képes megfúrni, már csak a költségei miatt sem. A másik: az előterjesztésből eredendően nem kellett hozzá terv, nem kellett hozzá engedély, és nem kellett hozzá a kivitelezőnek engedély. Ma a kivitelezőnek akkreditált engedélyre van szüksége. Kútfúrónak csak úgy nem lehet elmenni, hogy nekiállok és kutat fúrok, hanem engedéllyel kell rendelkezni. Eredetileg kontárok is csinálhatták ezeket a kutakat, legalábbis így látszott. Egy kis módosítás az előterjesztésben, amit hallottunk képviselőtársamtól szóbeli kiegészítésként, hogy ez tulajdonképpen házi vízigényre meg családi vízigényre használható, de afölött már engedélyhez kötött és feltehetően kontingentált. Ma hogyan is van a vízkészlet használata? Ma is vannak kutak és van fúrás. Magyarországi szinten ma jdnem minden tehetősebb önkormányzatnak van fúrt kútja, hiszen az önkormányzati intézmények területén lévő sportpályákat vagy közparkokat engedélyhez kötött módon, fúrt kutakból látják el locsolóvízzel, hiszen igen nagy luxus lenne, ha a drága pénzen odasz állított ivóvízzel locsolnák a parkot, és abból végeznék el a futballpályák vagy a sportpályák locsolását. Ezért kutat fúrnak, vízkészleti díjat fizetnek, tehát engedélyhez van kötve. Ennek szabályos számlája van, sőt órát is fölszerelnek újabban. Budapest esetében órához kötött az ilyen megfúrás, amikor nem a jó minőségű, hálózati vezetékből érkező ivóvizet használjuk akár családi célra, akár sportcélra, akár ipari célra is. Ez az előterjesztés a 80 méteres fúrási véghatárral nagyonnagyon komoly dolognak számít. Hozzá kell tennem, hogy vannak olyan törpevízművek, vízkivételi művek a különböző településeken Magyarországon, ahol nincs ilyen mély kút, tehát 80 méteres, és ebből a település vagy több település vízellátását biztosítják. Szót igazán azért kértem , mert egyrészt hiányolom azt, hogy úgy gondolom, nemzeti vagyonnak számít a vízkészlet Magyarországon, és erre a nemzeti vagyonra mint értékre vigyázni kell; ezzel csatlakozom az előttem szólókhoz. Csak egy példát szeretnék említeni, és ezt nem máshonnan venném, mint Budapestről. Budapesten a parti szűrésű kutakból, a Dunaparti szűrésű kutakból látják el ivóvízzel a várost, de olyan mértékben szennyeződik már abban a mélységben is - nagy mélységű kutakról lévén szó - a víz, hogy szinte mint a szennyvizet meg kell tisztítani ezt a vizet ahhoz, hogy ivóvízként a hálózatba menjen. Tehát nagyon kell vigyázni arra, hogy egyre szennyezettebbek a rétegvizek, a talajvizek, sőt még lejjebb is. Az is egy jó szó volt, elhangzott itt, hogy a termálvizet természetesen nem érintheti, de van olyan hely, ahol még a termálvízvagyonnal is lehetne találkozni 80 méter mélységben. Viszont az a kapcsolat, ami létrejön a kút megfúrásával a talajvíz és a felszín között, sok veszélyt rejt magában. Azt gondolom, amikor a végrehajtás i rendeletet a minisztérium ebben a tekintetben el fogja készíteni, nagyon szigorúan, a fenntartható fejlődés követelményeinek is megfelelően, a korábbi, még 1995ben elfogadott szigorú vízgazdálkodási törvénynek megfelelően kelljen kiadni, és ne lehessen ez az illegális vízkivétellel a nemzeti vagyon részét termelési célra fölhasználó, azért díjat nem fizetőknek a haszna és ezzel a profitszerzésnek a területe. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)
