Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 17. kedd - 19. szám - Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1341 ELNÖK: Köszönöm, Hajdu képviselő úr. Meg adom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbik. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm. Igyekszem nem ismételni magam, és amiket kisebbségi véleményként a bizottság előadójaként már elmondtam, igyekszem nem felsorolni újra. Tény és való, hogy azért nagyon fontos ez a javaslat, mert talán az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, természeti kincsünk - ezt már korábban is említettem - az ivóvíz. A 80 méteres talpmélység egy igen nagy mérték, igen nagy szám, különösen annak fényében, hogy Magyarország felhasznál t ivóvízkészletének a nagy többségét, a zömét 80 méternél sekélyebb kutakból nyerik ki. Tehát gyakorlatilag az ivóvízbázisunk nagy része 80 méternél sekélyebb területeken fekszik, magyarul nem éri el a 80 méteres talpmélységet. Ez azt jelenti, bár volt egy olyan kitétel, hogy a karsztvíz, a hideg és a termál karsztvíz esetében is mindenféle tevékenység engedélyhez kötött továbbra is, ennek ellenére mégis, ha 80 méterig a kút engedély és bejelentési kötelezettség nélkül fúrható, akkor ez nem biztosítja azt, hogy ezek a vízkészletek végül nem lesznek mégiscsak veszélyeztetve, ami egy átlagosan sima felszín alatti vízbázisnál is eléggé nagy veszélyeket rejt magában, de egy karsztvízbázisnál, ahol gyakorlatilag minden mindennel összefügg, és több kilométeres ter ületeken keresztül ezek a karsztvíztestek egymással összeérnek,egy szennyeződés azt jelentheti, hogy akár egy teljes ivóvízbázist vonunk ki a forgalomból azáltal, hogy nem figyeltünk oda kellőképpen a szabályozásnál arra, hogy megelőzzük az ilyenfajta káro sodását az ivóvízbázisnak. (14.00) Úgyhogy továbbra is, nemcsak mint a bizottság kisebbségi véleményének, hanem mint a Jobbikfrakció álláspontjának ismertetője is azt tudom mondani, hogy nagyon szeretnénk, ha Magyarországon a vízellátás, az öntözés a je lenleginél jóval nagyobb mértékben rendelkezésre állna mezőgazdasági célokra is. Ennek alapja azonban egy átfogó vízgazdálkodási rendezés lenne, amit a Jobbik már régóta javasol és szorgalmaz. Választási programjainkban az egymást követő ciklusokban mindig külön fejezetet szenteltünk ennek a témának. Nem lehet ezt csupán a felszín alatti vízkészletekre, víztestekre építve megoldani, még egyébként családi házas vagy családi felhasználási szinten sem; tehát még ha nem nagyüzemi mezőgazdálkodásra gondolunk, ha nem a családi házak környékén létesített kiskertekre, konyhakertekre, akkor sem. (Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben Szávay István váltja fel.) Ehhez a felszíni vízkészleteinket is igénybe kell venni. Egyébként teljesen logikátlan is lenne a locsolást ki zárólag a felszín alatti vízkészletekre alapozni, hiszen tudjuk, hogy óriási nagy mennyiségű víz felszíni víz formájában, folyókon áramlik át Magyarország területén, és ennek csak nagyon minimális részét hasznosítjuk. Hiszen nem vagyunk felkészülve a vizek visszatartására, betározására. Egy olyan komplex vízgazdálkodási reform kellene, ami nem tartozik ennek a törvénynek a hatálya alá, de igencsak várat már magára, és nagyonnagyon jó volna, ha a kormány ennek érdekében lépne, ami lehetővé tenné, hogy ezeke t a Magyarország területén bármiféle érdemi hasznosítás nélkül keresztülfolyó vizeket is tározókban, különböző módokon vissza tudjuk tartani és ezt akár öntözésre, akár a súlyos talajvízproblémák kezelésére felhasználni. Hiszen elsősorban a DunaTisza közé n, a homokhátság területén érzékelhető problémák, amelyek a kutak kiszáradását, a talajvízszint egyre mélyebbre kerülését érintik, csak még intenzívebbé válhatnak azáltal, hogy gyakorlatilag bárki a telkén otthon fúr egy kutat, és az így kinyert vizet, fel szín alatti vízkészletet kihasználhatja öntözési célra. Magyarul, sem mennyiségileg, sem minőségileg nincs ellenőrizve a vízkivétel, hiszen még csak bejelentéshez sem kötött.
