Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1097 ahol a Schmuckféle Szociáldemokrata Párt lemásolta a Fidesznek az íveit. Nyomozás is indult ebben az ügyben, de sajnos nem jutottak eredményre. Végezetül az a javaslatunk, hogy legyen ebben egy parlamenti pártok közötti eg yeztetés, szerintem nem kerget minket a tatár, ősszel is el lehet fogadni egy ilyen javaslatot, hogy az európai parlamenti választásra, az önkormányzati választásra megszülessen ez a javaslat, és fogadjon el a parlament egy konszenzusos javaslatot, amit mi nden párt tud támogatni. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszó lalása következik, így aztán megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt. Parancsoljon, szószóló asszony! KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló : K öszönöm szépen, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovanegospePoslanke in gospodjePoslanci, cenjeniZbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A Magyarországon élő 13 őshonosnak elismert nemzetiségi közösség a nemzeti és et nikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben foglaltak alapján kapott lehetőséget saját politikai szervezeteinek, kisebbségi önkormányzatainak létrehozására. Ugyanezen törvény már rögzítette a Magyarországon élő nemzetiségek parlamenti kép viseletének lehetőségét is. A 20. § (1) bekezdése így fogalmaz: „A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre.” Míg a helyi nemzetiségi önkormányzatok, majd a közülük delegált elektorokból megválasztott területi és országos testületek 1994ben, illetve 1995ben létrejöttek, addig az országgyűlési képviseletre a magyarországi nemzetiségeknek 2014ig várnia kellett. Az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, majd az ezekben f oglaltakat is figyelembe vevő, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény lehetővé tették, hogy a 2014. évi választás során már nemzetiségiképviselőjelöltekre is szavazhatott a magyarországi választópolgárok azon része, aki nemzetiségi névjegy zékben regisztrált. A Ve. I. fejezete, amely a törvény hatályát rögzíti, 1. § c) pontja nemzetiségi önkormányzati képviselők választását nevesíti. Köztudott, hogy a mai törvényi rendelkezések alapján a 13 magyarországi nemzetiség közül a legtöbb közösségne k nincs reális esélye, hogy kedvezményes mandátummal országgyűlési képviselőjük legyen a parlamentben. Megfontolandónak tartanám az 1. §t kiegészíteni akként, hogy „az országgyűlési képviselők, az országgyűlési nemzetiségi képviselők és az országgyűlési szószólók választásán”. Valószínűleg így egyre több magyar állampolgár megismerné a nemzetiségi képviselet lényegét és annak jelentőségét. A 2014. évi országgyűlési választás a választási eljárás nemzetiségeket érintő jogszabályaiban néhány nehézségre muta tott rá. Ezek elsősorban szó szerint a választási eljárás anomáliáit tükrözték, melyek módosítására a 2014ben éppen hogy megalakult Magyarországi nemzetiségek bizottsága azonnal reagált. A módosítások következtében a nemzetiségi választópolgárok egyszerűb ben élhettek a választás jogával, biztosabbá vált a változtatás nyomán az önkormányzatokat létrehozni szándékozó települések ez irányú célja. 2014 februárjától a Nemzeti Választási Bizottság munkájában a választásokon országos listát állító jelölő szerveze tek által megbízott személyek, közöttük az országos nemzetiségi önkormányzatok által megbízottak is részt vehetnek, hiszen országos nemzetiségi lista állítására az országos nemzetiségi önkormányzatok nyertek jogosultságot.