Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1098 A választási eljárásról szóló tör vény és annak gyakorlati megvalósulása terén ugyanakkor a nemzetiségi közösségekben is számtalan esetben fogalmazódik meg a most tárgyalt törvény egyes paragrafusaira vonatkozó kritikai észrevétel. Az előttünk fekvő T/714. számú törvényjavaslat érdemben a nemzetiségek választójogát érintő kérdésekre nem enged reagálni. Az általános vita azonban talán elvisel némi kitekintést a jelenleg módosításra benyújtott paragrafusokon túlra is. A nemzetiségi választókat legérzékenyebben érintő kérdés már 2014ben, de 2 018ban is a két országos lista – mármint a pártlista vagy a nemzetiségi lista - közötti választás kényszere. Számos nemzetiségi választópolgár, aki kettős identitásúnak vallja ma magát Magyarországon, úgy ítéli meg, hogy ha az egyikről vagy a másikról kel l lemondania, úgy valamely jogában korlátozott. Természetesen tudjuk, hogy ha a nemzetiségi választópolgárok országos pártlistára, országos nemzetiségi listára és egyéni listára is szavazhatnának, úgy a többségi társadalomhoz tartozókkal szemben nem két, h anem három szavazatra lennének jogosultak. Ennek híján azonban a valamely nemzetiséghez tartozó választópolgárok döntésre kényszerülnek: általában Magyarország egészét érintő döntéshozó jogalkotói testületének tagjait támogatják szavazatukkal a pártlistákr a leadott szavazatok révén, vagy saját nemzetiségük érdekeit képviselő kedvezményes képviselői mandátumra adják le a voksukat. A nemzetiséghez tartozók közül különösen is a fiatalok köre érzi állampolgári kötelességének és jogának, hogy az ország irányítás ára adott felhatalmazáshoz köze legyen. A nemzetiségi szószólók közül többen azért rendelkeznek nagyon alacsony szavazatszámmal, mert a választók inkább a pártlistákra adták a szavazatukat. Nyilvánvaló a Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára, hogy jelen törvénymódosítás ezen észrevételünket nem orvosolja, de a bizottság tagjai közül sokan értékelték úgy, hogy erről a tisztelt Ház előtt nyíltan szót kell ejteni. Két országgyűlési választás tapasztalata a nemzetiségi közösségek esetében, hogy a kampán ypénzeknek a nemzetiségi listáknak a Nemzeti Választási Irodához történő beérkezését követő kiutalása a választásokra való felkészülést jelentősen hátráltatja. A nemzetiségi választópolgá rok szavazati joga ugyanis regisztrációhoz kötött. A regisztráció intenzitása viszont nagyon komoly tájékoztató munkát, mondhatni, kampánymunkát feltételez a jelöltállító országos önkormányzatok részéről. Bizottságunk ülésén határozottan megfogalmazódott a z az észrevétel, hogy a kampányköltségek egy részét a regisztrációs időszak munkájára kellene fordítanunk, ezért fontos lenne, ha a közösségek ezzel időben rendelkeznének. Javaslatunk, hogy a listaállító országos nemzetiségi önkormányzatok számára a kampán ytevékenységre fordítható összeg legalább felét a választások kiírását követő legrövidebb időn belül a regisztrációs kampányra kapják meg, míg a kiadások további kifizetése a kampányidőszak alatt, illetve a kampányidőszak végén történő elszámolásra álljon rendelkezésre. Ülésünkön ismételten felmerült annak a kérdése, hogy a Magyarországon élő, de állampolgársággal nem rendelkező, ma már egyegy nemzetiségi közösség tagjai közé sorolt polgárok miért nem lehetnek nemzetiségi közösségek választottjai, illetve miért nem szavazhatnak. Nyilvánvaló, hogy erre az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése, továbbá annak a rendelkezésnek a szövege, miszerint nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán választóként részt vehet az önkormányzati választáson vá lasztójoggal rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, amennyiben a választást megelőzően nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát, ez a kérdésre egyértelmű választ ad természetesen. (20.50) A legutóbbi két parlamenti választás tapasztala ta továbbá néhány hiányosság, amely részint a nemzetiségi választások regisztrációs folyamataira, másrészt a helyi választási irodák és helyi választási bizottságok működésére vonatkozik. Miután a törvény a nemzetiségi képviselők
