Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
239 az illegális bevándorlást valaki valamilyen formában - de nyilván itt a kormánynak van kiemelt feladata és felelőssége - meggátolná. Má r akkor elmondtuk, hogy egy alaptörvénymódosításra lett volna már 2016 elején szükség, lévén, hogy a népszavazás,még ha eredményes lett volna, akkor is nyilván az Országgyűlést kötelezi, de az Országgyűlésben a FideszKDNP és a Jobbik abban egyetértett, h ogy a bevándorlás nem egy jó irány, és gátat kell neki szabni. Hozzáteszem, hogy azért egy kis idő elteltével egyéb ellenzéki pártok is felsorakoztak. Hogy aztán politikai taktikázásból, mert látták, hogy a magyar társadalom nem vevő a bevándorlásra, vagy tényleg így gondolták, ezt most tegyük is félre, nem is fontos, de a lényeg az, hogy már akkor egy alaptörvénymódosítást kezdeményeztünk, hogy ne menjen az idő. Akkor egy népszavazás került kiírásra, aminek az égisze alatt - ezt nyilván megértem - jelentő s kampányt lehet folytatni. És utána, amikor ez megtörtént, akkor terjesztették be az alaptörvénymódosítást, amit mi tényleg szerettünk volna elfogadni, csak ugye - ezt is már sokszor elmondták képviselőtársaim előttem - a letelepedési kötvények, és nemcs ak a letelepedési kötvények, hanem bármely olyan forma, amely ellenszolgáltatásért cserébe engedne be bárkit ebbe a hazába, ennek az örökre az Alaptörvényben való kizárása lett volna a mi feltételünk. Ez akkor sajnos nem jött létre, bár hozzáteszem, hogy a zt azért sikerült elérni, hogy legalább szünetelnek a kötvények, tehát hogy most ilyeneket nem lehet venni, és ez nyilvánvalóan annak volt köszönhető, hogy akkor ott a figyelemfelhívás erre a problémára megtörtént. De ami miatt nagyon röviden áttekintettem ezt a helyzetet, az az, hogy ez a javaslat, ami itt előttünk fekszik, bár kiegészítésre került néhány ponttal, illetve beemelésre kerültek a közigazgatási bíróságokra és az otthonvédelemre vonatkozó rendelkezések, de alapvetően, ami a bevándorlást illeti, az nagyjából illeszkedik ahhoz a javaslathoz - leszámítva az ellenszolgáltatásos történetet , amit egyébként egy ötpártinak induló, de aztán a végére ez nem ötpárti lett, de a Jobbik végig az egyezetéseken részt vett, és hozzájárultunk ahhoz, hogy hasonl ó irányba szakmai módon olyan javaslatokat találjunk,ami valamiféle védelmet nyújthat az Európai Unió rendelkezései ellen. Hogy miért fontos ez? Ez a védelem nem százszázalékos, de azért egy fontos lépés. Arról van szó, és ez való igaz, elhangzott ez is el őttem, Németországban - Trócsányi miniszter úr mondta talán az expozéjában - van egy olyan jogi vita, illetve a német alkotmánybíróság hozott egy olyan döntést, hogy vannak olyan passzusai a német alkotmánynak, egyébként ez azért van, mert a német alkotmán y bizonyos részeit a szövetségesek diktálták tollba, és a második világháború után ezeket a részeket úgy emelték a német alkotmány részévé, hogy ezeket nem lehet megváltoztatni. Tehát a német törvényhozó sem tudja bizonyos részeit, a magját a német alkotmá nynak megváltoztatni. Ez egy érdekes történelmi kérdés. De a német alkotmánybíróság azzal érvelt, hogy azért nem lehet ezekben, amit akár nevezhetünk önazonosságnak is vagy nemzeti önazonosságnak, amit itt ilyen formában emelnek be, tehát ezekre vonatkozóa n azért nem adhatta át Németország az Európai Uniónak a hatásköreit, mert a német törvényhozó sem rendelkezik ezzel, és amit a német törvényhozó sem tud megváltoztatni, azt nagyon egyszerű, hogy átadni sem tudja. Tehát ez volt az a jogi dolog, amire felfűz ve a német jogászok, alkotmánybíróság elkezdett azon gondolkodni, hogy hogyan lehet olyan passzusoknak ellenállni, amelyeket az Európai Unióban meghoznak kötelező jelleggel, de egy adott országnak az önazonosságát, alkotmányának, alaptörvényének a szerves gyökerét sérti. (17.20) Ez még egy előttünk álló vita, hogy erre az EU hogyan fog reagálni, ha több alkotmánybíróság ilyen döntéseket meghoz. A magyar Alkotmánybíróság hozott egy hasonló döntést, de ezen passzusok nélkül az egy kicsit azért billegő lábako n áll. Azt gondolom, ha a nemzetek Európájában hiszünk, akkor az egy fontos dolog, hogy ha egy jogi vitára kerül sor az Unióval, akkor legalább valami legyen a fegyverben, aztán kiderül, hogy az a töltény mekkorát fog szólni, de legalább legyen jogi érvren dszer. Tehát önmagában én ezt egy jó szabályozásnak tartom, de ahogy elmondtam, ez nem fogja megoldani a problémáinkat, csak a harchoz egy segítséget adhat.
