Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
240 Ennyit a bevándorlási részről, illetve még annyit hozzátéve, hogy amit Mirkóczki Ádám elmondott, én is osztom azt a véleményt. Bár amit az 5. cikk (2) bekezdésében írnak, hogy nem jogosult menedékjogra az, aki már áthaladt biztonságos országokon, az nekem tetszik, államtitkár úr, megmondom őszintén, de nem tudom én sem, nem vagyok benne biztos, hogy ez a genfi egyezménnyel mennyiben egyeztethető össze. Ezt önök nyilván megnézték, megtárgyalták, a minisztériumban megvannak azok a szakértők, szakemberek, akik ezt meg tudják tenni. Tehát ebben van némi bizonytalanság, de ha inkább úgy tesszük fel a kérdést, hogy magyar szempontból pozitív irányba tévedjünk, aztán majd lesz valami, akkor természetesen jobb, ha szigorúbb a szabályozás, de azért ezt meg kéne vizsgálni, hogy mire számíthatunk. Akkor viszont rátérve a törvény többi szabályozására. VargaDamm Andr ea képviselőtársam valóban jól mondta, hogy amikor egy keretrendszert fogalmazunk meg, akkor abból bármilyen szabályozás kijöhet, ha csak az Alaptörvény szintjén látunk egy keretjogszabályt. Ha csak arról lesz szó, hogy politikusok háza előtt, mondjuk, a t öbb száz napig tartó tüntetés zavarjae a szomszédokat vagy nem, vagy lehete, kelle ennek valamiféle korlátot szabni, akkor nyilván ezen még el lehetne gondolkozni, főleg úgy, ha mondjuk, ezt ellenzéki politikusok tekintetében is alkalmazzák, illetőleg h a akár a drónozásokat vagy egyéb megfigyeléseket, paparazzik ellenzéki politikusokra való küldését is szigorúbban veszik, akkor azt mondhatjuk, hogy ennek lehet némi értelme. De valóban igaz, és hangozzék el a vitában, hogy ha egy tüntetést vagy tüntetések et arra hivatkozással lehet, mondjuk, akár az Andrássy úton megtiltani, hogy ott magánlakások is vannak, az viszont már aggályos lehet. Természetesen, ahogy mondtam, különböző, például a gyülekezési törvényben is ki kell majd ezt fejteni, nem tudom, hogy e rre vane terv. Talán a legelegánsabb az lett volna - bár tudom, hogy most az alaptörvénymódosításról beszélünk , ha mondjuk, párhuzamosan beterjesztik ezeket a törvényeket is, és akkor a szkeptikus ellenzéket is meg lehet győzni, hogy taxatíve látjuk, h ogy mire vonatkozik a szabályozás. Ami a 4. cikk (2) bekezdését illeti, ami arra vonatkozik, hogy általánosságban is védelemben részesíti az otthont, az otthon nyugalmát az állam, erre ugyanazt tudom mondani: ha ennek a passzusnak lesz, mondjuk, olyan hatá sa, amit egyébként nagyon sokszor láttunk önkormányzatok területén is - elmondják önkormányzati képviselők, hozzánk is szoktak fordulni lakossági panaszokkal, hogy mondjuk, egy kocsmánál vagy egy kisboltnál, ahol hajnalig dajdajoznak az utcán meg akár a be zárása után is a különböző személyek, ez bosszantja, zavarja az ott élőket, de nem tudnak mit tenni, mert az önkormányzat vagy egy csendrendeletet hozott, vagy nem, de mire, mondjuk, a rendőr kiér, lehet, hogy odébb állnak vagy eldobálják az üvegeket, és n ehéz ezt szankcionálni a gyakorlatban, illetve ha mondjuk, valakinek a szomszédja gyakran nagy bulikat tart, és mire kiérnek a rendőrök, és a decibelmérőt kihozzák, akkor lehet vitatkozni azon, hogy ez pontosan milyen hangos. Tehát ha ennek lehet ilyen hat ása, akkor ebben is természetesen benne rejlik egy pozitív szabályozás lehetősége, ahogy mondtam, ugyanúgy a veszélyek is, arról nem is beszélve, hogy én azért beleértem ebbe azt is, államtitkár úr, azt gondolom, hogy ha mondjuk, valakinek, főleg vidéken l áttunk ilyet, népes szomszédsága van, aki a köznyugalmat szereti zavarni vagy terrorizálni a szomszédait, akkor ez alapján a passzus alapján ő azt mondhatja, hogy neki bizony alkotmányos joga van ahhoz, hogy nyugodtan élhessen. Úgyhogy ezért is jó lett vol na, ha tisztábban látunk, hogy hogyan kerülnek kifejtésre ezek a részletszabályok, illetve a részletszabályok mik lesznek pontosan. Ami a közigazgatási bíróságokat illeti, mert ez is egy fontos pont, ami ebben az Alaptörvényben leírásra kerül, az itt is cs ak egy keretrendszer. Nyilván annyit tudunk, hogy egy felsőbíróság létre fog jönni. A Kúriának megmaradhatott volna azért… - ahogy a szóbeli kérdésemben az államtitkár úrnak mondtam, az időzítés nem túl szerencsés, én ezt fenntartom. Ezt elismerte ön is, h ogy még önök sem tudják, még szakértői egyeztetések vannak, hogy pontosan ez hogyan fog kinézni, már a közigazgatási bíróságok rendszere, de itt ez megint csak lehet egy jó rendszer, meg lehet egy rossz rendszer.
