Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
231 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat elsősorban technikai jellegű, és az Európai Unió adatvédelmi rendeletének zökkenőmentes alkalmazásához szükséges. Maga a rendelet egy olyan el őrelépés az uniós szintű adatvédelemben, amelyik egyébként minden magyar polgár jogait is garantálja és biztosítja, reméljük, nemcsak a nagyvállalatokkal szemben, hanem a kormányzat és a kormánypártok adatgyűjtő hajlamával szemben is. Azt kell mondanom, ho gy az is egy fontos és támogatható szabály, amelyik szerint a hatóságot kötelezik arra, hogy csak fokozatosan, első alkalommal figyelmeztetést alkalmazva járjanak el a szabályok megsértése esetén. Hozzá kell tennem, hogy mi ezt minden állami szervezetnél m indenfajta ellenőrzésnél követendőnek és szükségesnek látjuk, nem csak az Adatvédelmi Hatóság esetében. De azért én is szeretném aláhúzni azt a fontos kérdést, hogy mégis mi történt két évig. 2016 áprilisa óta ismert, hogy megszületett ez a rendelet, amely ik Magyarországon kötelező lesz. Az Európai Unió komolyan veszi a hatályba léptetéshez szükséges felkészülési időt, éppen ezért volt ennyire hosszú itt ez a hatályba léptetési idő, éppen arra szolgált ez a két év, hogy a jogalkalmazók és maguk a tagállamok is felkészülhessenek a rendelet alkalmazására. Mi került ennyi időbe, mire a parlament elé kerülhetett ez a javaslat? Hallhatta az előbb a képviselő úrtól, hogy meglett volna az ellenzék támogatása a kétharmadhoz ebben az esetben. Ha ez így van, akkor mié rt van az, hogy a vállalkozók már hónapok óta vagy akár évek óta izgatottan készülnek erre az új szabályozásra, ennek a hatálybalépésére? Ők izgulnak, közben a kormány pedig nem végezte el a házi feladatát, és most egy olyan jogszabályt terjesztett elénk, amelyik sarkalatos törvényként a kihirdetés napján lép hatályba, ami tulajdonképpen teljes abszurditás, nyilván ebben az esetben szükséges azért, mert már egy hatályos európai uniós rendelet alkalmazása teszi szükségessé ezt a módosítást. Tehát nem ez lenn e a normális rendje a dolgoknak, a jogbiztonságot, a vállalkozások kiszámítható működését az szolgálná, ha a kormány maga is elvégezné az ilyen típusú jogalkotó feladatait idejében, és megfelelő hatálybalépési időt, felkészülési időt biztosítana. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönjük szépen. Az LMP tagjai közül nincs itt senki, így ők nyilván nem szólalnak fel. Megadom a szót Tordai Bencének, a PM képviselőcsoportja vezérszónokának. TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz folyamatosan azt próbálja sulykolni, hogy az ellenzék nem kormányzóképes. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Most bebizonyosodott, hogy ki az, aki nem képes a kormányzásra. A Fideszkormánynak két éve vol t, hogy a hazai jogi környezetet összhangba hozza az uniós általános adatvédelmi rendelettel, a GDPRral. Két év alatt nem sikerült megoldani ezt a feladatot, két éve tartanak bizonytalanságban 10 millió állampolgárt, 1,7 millió vállalkozót és kkvt, valam int több mint 60 ezer civil szervezetet. Két év alatt annyit sikerült elérni, hogy két hét késéssel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot kijelölik a GDPRt végrehajtó magyar hatóságként. A 88 oldalas rendeletből, mire Magyarországra ér, e gy egyoldalas törvénymódosító javaslat marad. Nem merem felemelni, nehogy megbüntessenek, de látjuk, hogy hat darab paragrafusból áll az egész, amiből kettő hatályba léptető rendelkezés. (16.40) Nyilvánvaló, hogy további jogalkotási lépésekre lesz szükség , amik újabb igazodási kényszert, újabb terheket jelentenek majd az érintetteknek. Sőt, feleslegessé tehetnek korábban megtett, visszafordíthatatlan lépéseket, adattörléseket, költséges informatikai és egyéb fejlesztéseket. Egyértelmű, hogy maguk nem végez ték el a munkájukat, ezzel tízmilliárdos nagyságrendű kárt okoztak a magyar vállalkozásoknak és nonprofit szervezeteknek.
