Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
228 életben lévő szabályozásból eredő adatvédelmi előnyök. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt ok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallhattuk a felvezetőkben, hogy Magya rországnak az új rendeletet, ha nem is átültetnie kell, hiszen a rendelet közvetlenül hatályos, viszont a magyar jogszabályokat hozzá kell igazítani. Amikor felkészültem erre a napirendi pontra, illetve amikor először láttam a meghívóban, hogy erről lesz s zó, akkor egy hosszabb javaslatot vártam, megmondom őszintén, államtitkár úr. Talán ön a legutolsó szavai közt el is ismerte, hogy még várható néhány javaslat, ami egy irányelv átültetését és talán még a rendelettel kapcsolatos paragrafusok átültetését, il letve a magyar jogszabályoknak a pozitív jogi megváltoztatását fogja jelenteni. Én azt gondoltam, hogy ez most be fog jönni, lévén hogy tavaly egy talán társadalmi vitára bocsátott… - ezt majd ön fogja tudni jobban megmondani. Létezik egy javaslat - láttam , ami még nem a kormány álláspontja volt, de talán társadalmi vitára bocsátották. (Dr. Völner Pál bólint.) Akkor jól tudom, tehát a társadalmi vita szakaszában volt. Ez egy 66 oldalas anyag volt, amiben már az irányelv is benne lett volna, illetve a rend elethez is több passzust tartalmazott volna a magyar jogszabályok tekintetében. Kérném, hogy majd államtitkár úr válaszoljon, hogy mi az oka, hogy nem ez került ide az Országgyűlés elé. Milyen módosítások kerülhetnek esetleg még bele? Tudom, hogy kampány v olt tavasszal, tehát most ez egy különleges helyzet, hogy a parlament ilyen későn ül össze, mondjuk, a februárhoz képest, de a május 25ei határidőn már így is túllógtunk. Tehát ha tudták önök, hogy kampány lesz, akkor ezt illett volna - ahogy egyébként te rvezték és társadalmi vitára bocsátották - akár 2017ben elfogadni, annál is inkább, mert a vállalkozások, amelyeknek fel kell készülniük az új szabályok alkalmazására, nyilvánvalóan egy nagy tehertétellel találkoznak, és most, amikor már közvetlenül hatál yos lett május 25től az EUs rendelet, a GDPR, tulajdonképpen ezen túl kerül kihirdetésre az a magyar jogszabály, ami még csak a hatóságot, a NAIHot jelöli ki mint a rendeletben meghatározott hatóságot. Tehát tulajdonképpen sajnálatos módon már túl vagyu nk a határidőn, és ha még ezek után jönnek bizonyos szabályok be az Országgyűlés elé, akkor aggályos jogilag, hogy ezt előbb meg kellett volna tenni. Nyilvánvalóan ezt ön majd meg fogja tudni mondani, hogy miért nem került ez be az Országgyűlés elé. Annak örülünk, hogy elhangzott a sajtóban és most államtitkár úrtól is, hogy a hatóságok, illetve Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem fog rögtön büntetni a kis- és középvállalkozások tekintetében. Ez természetesen örömteli, pe rsze, ahogy mondtam, az még örömtelibb lett volna, ha a felkészülési idő kellően hosszú lett volna. Azért ez a rendelet 2016os; már többször elmondtam a jelen Ház plénuma előtt, hogy azt érzem, hogy mindig az utolsó pillanatban próbálják ezeket a szabályo kat átültetni a magyar jogba. Ez egy rossz gyakorlat, tehát ezen lehet, hogy a mindenkori kormányoknak változtatni kellene. Természetesen az is örömteli, hogy az arányosság elvét, ahogy mondtam, beemelik, de azért el fog telni néhány év, amíg ezeket a szab ályokat használni tudják a magyar kis- és középvállalkozások. Arról nem is beszélve, hogy bár látjuk az előremutató uniós próbálkozásokat, hogy mindenhol ugyanazok a szabályok legyenek, de azért informatikai szempontból azt is el kell mondani, hogy akikkel beszéltem, informatikusok, elmondták, hogy azért technikailag ezek is elavult szabályok. Nyilván lehet, hogy az Unióhoz kellene címeznem ezeket a kritikákat, de attól még esetleg, ahol a magyar jognak megmarad a rendelkezési hatálya, rendelkezési lehetősé ge, ott lehet, hogy a kormánynak is lehet teendője.
