Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
229 Az önök felszólalásai, amikben azt mondták, hogy először irányelvet javasolt a magyar kormány rendelet helyett, utána hozzátették, talán a Fidesz szónoka és államtitkár úr is, hogy a rendelet mellett az s zólt, hogy mindenhol ugyanazok a szabályok érvényesüljenek, és a multicégek ne tudjanak kibújni, hogy abba az országba rakják a telephelyüket, székhelyüket, ahol éppen enyhébbek a szabályok, számomra azt támasztják alá, hogy a rendelet jobb, egy hatékonyab b megoldás, és ez le is van írva az indokolásban. Számomra itt tulajdonképpen nem a magyar kormánynak a korábbi álláspontját, hanem a rendeleti formát támasztja alá az indokolás. Való igaz, hogy ahol, mondjuk, egy irányelv túl nagy keretet jelöl ki, ott ez ek a nagy cégek meg fogják találni a lehetőséget, hogy kibújjanak a szabályozás alól, és egyébként ez nemcsak az adatvédelmi szabályoknál van így, hanem egyéb szabályozóknál. Az is természetesen előremutató, hogy akár az Európai Unión kívüli vállalkozások is az új rendelkezések hatálya alá eshetnek, ha az Európai Unión belülre irányulnak vagy uniós állampolgárok adatait kezelik. Egyébként pont az utóbbi időben - nyilvánvalóan ez csak részben függ össze a rendelettel, illetve a rendelet kidolgozásával, mert az jó néhány éve tartott az uniós színtéren - azért a Facebookkal kapcsolatosan és a nagy cégekkel kapcsolatosan több olyan botrányt láthattunk, hogy bizonybizony ezek a cégek adjákveszik, néha ingyen csereberélik az adatokat, arról nem is beszélve, hogy a nagy cégeken kívül különböző kisebb, akár középvállalkozások is adatként, elméletileg anonimizált adatként meg tudnak venni akár a nagy cégektől - a Googletól, Facebooktól - olyan adatcsomagokat, amelyekből akárszenzitív információk is visszaállíthatóa k. Pont Németországban volt - ha nyomon követték - néhány hónapja óriási botrány abból, hogy minden további nélkül a felhasználók által böngészett adatokat csomagban megvehette gyakorlatilag bármelyik cég, és enné lfogva ezek nem voltak teljesen anonimizáltak, visszaalakíthatóak voltak, és ez elég súlyosan sérti a személyhez fűződő jogokat, a személyiségi jogokat. Tehát érthető, hogy az Európai Unió ezzel a szabályozással próbál foglalkozni. Hozzáteszem, amit mondta m, hogy azért mindig a szabályozó ezen nagy cégek után kullog, és azért a lépéshátrány kimutatható. De bízzunk benne, hogy legalább, ha egy lépést előre teszünk, akkor ez a hátrány csökken, de azt azért nem lehet mondani, hogy az egész feladat megoldásra k erülhet. Várjuk, ahogy elmondtam, még arra a kérdésre a választ - ha tud államtitkár úr válaszolni , hogy mikorra fog bejönni a kiegészítő, tehát az irányelvnek a magyar jogszabályba ültetése, illetőleg az egyéb, jelen rendeletből fakadó passzusok. Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy természetesen a rendelet jogilag közvetlenül hatályos, viszont a magyar jogalkalmazóktól nehezebben elvárható, hogy egyik szemükkel az uniós joganyagot vizsgálják, másik szemükkel meg a magyar jogszabályokat, és próbál ják kitalálni, hogy mondjuk, egy uniós rendeletben egy passzus a magyar jogszabályoknak hogyan feleltethető meg. (16.30) Tehát ebben az esetben valóban az lenne a jó vagy az lett volna a jó, ha ez időben megtörténik - de még azért bízunk benne, hogy ez b ekerül az Országgyűlés elé , ha a releváns részek átemelésre kerülnek. Hiszen azt nem tiltja az uniós joganyag, hogy ezek a részek, amelyek egyébként összhangban vannak a rendelettel, beemelésre kerüljenek akár a magyar jogi szabályok közé is. Úgyhogy, ál lamtitkár úr, természetesen értjük az előterjesztés lényegét, az indokát, de azt kell mondjam, hogy ez így nem túl elegáns az időzítés tekintetében, és egy jóval vaskosabb csomagot vártunk volna. Ezzel együtt ennyit tudtam elmondani a javaslatról, és állam titkár úr válaszait nagyon várom, mert az nagyon sokat segít ahhoz, hogy eldöntsük majd, hogyan szavazunk róla. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezér szónokának.
