Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
180 mozgást látunk a kormány részéről különböző egyezmények megkötésekor, például a szabadkereskedelmi egyezmények támogatásakor, amelyek épp azokat a folyamatokat fogják erősíteni, amelyek ennek a globális migrációs krízisnek az egyik kiváltó okát jelentik. Tehát összességében azt kell mondanom erről a javaslatról, hogy mindent megtett a kormányzat annak érdekében, hogy ez ne legyen elfoga dható. Olyan elemeket emelt bele, amelyek kizárják, hogy megszavazzuk, és kísérletet sem tettek, még az indoklás szintjén sem, hogy elkezdődjön a vita a problémák gyökeréről. Akkor nézzük azt, hogy milyen problémákról is beszélünk. Ugye, az előttem felszól aló, főleg kormánypárti képviselők igen gyakran hozták összefüggésbe a magyar politikát, illetve hazánk szuverenitását azzal, hogy Európában szerepet vállaltunk, és egy európai közösségnek, az Európai Uniónak a részei vagyunk. Én is tökéletesen egyetértek azzal a megállapítással, hogy a nemzeti szuverenitásunkat meg kell őrizni. Ugyanakkor néhány kérdésben közös döntéseket hozunk, és bizony, ha a migrációs krízis megoldásáról van szó, akkor rengeteg olyan kérdés van, amiben közösen kell fellépnünk, közösen kell döntéseket hoznunk, sőt nemcsak az Európai Unión belül, hanem egyéb partnereket is figyelembe véve. Erről is beszélni kell. Tehát a jelenlegi migrációs krízis okairól, jelenségéről az LMPnek mint ökopolitikai pártnak nagyon világos és határozott állá spontja van. Ezt egyébként én magam mint az Európai Unió régió bizottságának tagja, az elmúlt három évben a brüsszeli politikai vitákban is képviseltem, és sajnos azt tapasztaltam, hogy az európai politikában sem indult meg érdemi párbeszéd erről a kérdésr ől. Valamelyik előttem felszólaló jelezte, hogy az egy példátlan folyamat, amivel most szembesülünk. Ezzel tökéletesen egyetértek, valóban, sok migrációs folyamat, tapasztalat, illetve az elvándorlás, bevándorlás, menekültügy mindig jelen volt, de most val ami olyasminek vagyunk tanúi, ami valóban példátlan. Több okból is alátámasztható, hogy miért egy olyan jelenséggel nézünk szembe, amire korábban nem volt példa, és miért is kell ilyen módon hozzáállnunk ennek a kérdésnek a megoldásához, kezeléséhez. 2015ben tapasztaltuk itt meg, amikor Magyarország határán elért minket ez a migrációs folyamat, migrációs válság, és láthattuk azt, hogy az érkezőknek csak egy része menekült konkrét üldöztetés elől vagy éppen a klímaváltozás egyéb hatásai elől. Azt is megtapa sztaltuk, hogy sokszor nem lehetett megállapítani a kibocsátó országokat sem. Az így megérkező migrációs hullám kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb ország és maga az Unió sem tudott igazából mit kezdeni ezzel a kérdéssel, nem tudta kezelni ezt a probl émát. Egészen kaotikus állapotokat teremtett ez, mondhatjuk, hogy az Unió működésének egyik legkomolyabb válsága volt, amikor szembesült az uniós politika, az uniós döntéshozatal ezzel a kérdéssel. Azt is el kell mondanunk, rendkívül fontos, hogy azzal egy ütt, hogy nem lehet pontosan meghatározni az érkezők kibocsátási országát, azt sem tudjuk, hogy pontosan mekkora utánpótlása lesz ennek a migrációs folyamatnak, tehát nem látjuk a végét. Azt gondolom, hogy ha az okokat elkezdjük kitárgyalni, akkor azt is m egláthatjuk, hogy tulajdonképpen nem is csoda, hogy nem látjuk a végét, és egy olyan krízisre kell felkészülnünk, ami akár évtizedes távlatokban is itt lesz velünk, és küzdenünk kell ennek negatív hatásai ellen. Nézzük az okokat, hogy miért most ért ide né hány évvel ezelőtt ez a krízis, és miért most kezdett erről beszélni a politika, miért most kezdtünk el ezzel ilyen aktívan foglalkozni. Egyrészt az látható volt, hogy korábban a jelenlegi kibocsátó országok területén nem volt meg az információ, nem volt m eg a lehetőség, ilyen módon a szándék sem, hogy elinduljon ez a fajta elvándorlás. Illetve tudjuk azt is, hogy az embercsempészhálózatok kiépítése, kiépülése önmagában katalizátorként funkcionál. Az is látható volt, hogy nagyhatalmi érdekek állítottak föl különböző rezsimeket, aztán buktatták meg ezeket, és megszűntek bizonyos olyan ütközőállamok, pufferállamok, amelyek eddig megállították ezt a nyomást. Ennek a hatása is, hogy hirtelen megindult egy ilyen volumenű folyamat.
