Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
181 De ha a mélyebb okokról, a gyök erekről beszélünk, akkor azt kell mondanunk, hogy generálisan ennek a fajta migrációs hullámnak a legfontosabb oka a globális egyensúlytalanságok mértéke és rendszere. Látszik az, hogy a centrum országai milyen mértékben törekednek arra, hogy kizsákmányolj ák a perifériákat, lerabolják az erőforrásaikat. Ebben egyébként nagyon sokszor globális multinacionális nagyvállalatok visznek vezető szerepet. A különböző geopolitikai csatározások, a geopolitikai érdekek érvényesítése is nagyon komoly szerepet játszik a bban, hogy ilyen konfliktusok, háborús konfliktusok kialakulhatnak. És önmagában az, hogy az egyik legjövedelmezőbb üzlet sajnos a háború és a fegyvergyártás, ez is bizony nagyon komoly kiváltó oka annak, hogy rendszeresek ezek a bizonyos háborús konfliktu sok, amelyek részeként jelentkeznek a migráció kiváltó okainak. Ezekről a kérdésekről, ezekről a nagyvállalati érdekekről, a szabadkereskedelem hatásairól aligalig beszélünk. Sőt, ez a kormány is többször, nem olyan rég is világossá tette, hogy támogatja a korlátlan szabadkereskedelmet, a profitéhség kiterjedését lehetővé tevő szabadkereskedelem rendszerét. Ennek kapcsán a Lehet Más a Politika az elmúlt ciklusokban is nagyon sok vitát kezdeményezett, konkrét határozati javaslatot is sikerült Schiffer Andrá snak, az LMP volt frakcióvezetőjének elfogadtatni. Sajnáljuk, hogy a kormány, a Fidesz kormánya, ezekkel az irányokkal tökéletesen szembemenve, támogatója a globális korlátlan szabadkereskedelem további kiterjedésének, ami, mondhatjuk, egy okozata ennek a folyamatnak. Érdemes beszélni arról, bár említettem már, hogy az európai politika nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel, és igazából még most sem. De érdemes beszélni arról, hogy konkrétan mit tapasztaltunk, mit láttunk az európai politikában. Az előtt em szólók is szóltak arról, hogy bizony ebben a kérdésben bele kell helyeznünk magunkat bizonyos tekintetben abba a rendszerbe, amiben vagyunk. Tehát bizonyos kérdésekben közösen kell tudni fellépni, akár az Unió külső határainak megvédése is egy ilyen ren dkívül fontos elvárás az uniós polgárok részéről. Amit én tapasztaltam, mert ismét említettem már, hogy három évig az EU régió bizottságában szolgáltam a nemzeti érdekeket, az az, hogy az európai politika még a mai napig sem tudott eljutni arra a szintre, hogy őszintén beszéljen ezekről a problémákról. Vannak olyan kérdések, mint mondjuk, a társadalmi integráció kérdése, ami még mindig nem képezheti nyílt és őszinte politikai viták tárgyát. De a fegyvergyártó cégek érdekeiről, a nagyvállalatok, globális mul tinacionális vállalatok érdekérvényesítési technikáiról igazából nem esik szó az európai politikában. De nem esik szó arról sem, hogy a klímaváltozás középtávon várhatóan milyen hatást fog kiváltani a migrációs nyomás tekintetében, vagy éppen a jelenlegi k ibocsátó területeken a mezőgazdasági termelés lehetőségének csökkenése milyen hatást fog kiváltani, és ennek ellentételezésére milyen cselekvésekre lenne szükség. Erről gyakorlatilag szó sem esik. Egészen álszent megközelítések jellemzőek az Unióban. Egyré szt vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ez a fajta migrációs nyomás vagy ez a folyamat valamiféle demográfiai megközelítésben még akár pozitív lehet az elöregedő kontinens számára. Azt gondolom, hogy ez egészen felelőtlen és megdöbbentő megközelítés, te kintettel arra, hogy azok, akik azt gondolják, hogy az így Európába érkező fiatalok százezrei itt valamilyen módon majd a rossz demográfiai helyzetben utánpótlást jelenthetnek, nem gondolnak arra, hogy a kibocsátó térségek így gyakorlatilag elvesztenek gen erációkat, és lehetetlenné válik az, hogy ezekben a kibocsátó térségekben, a most összeomló államokban egyáltalán valaki államot szervezzen. Azt nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha ezek az államok végérvényesen összeomlanak, és ezek a térségek elveszítik fi atal generációik jelentős részét, akkor ez a konfliktus állandósulni fog. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen rendkívül felelőtlen és álszent magatartás ezt a kérdést így megközelíteni. Talán még inkább elítélendő az a magatartás, és ez is, mondhatjuk úg y, hogy főleg multinacionális vállalatok lobbistái részéről fogalmazódik meg, hogy valamiféle olcsó munkaerőutánpótlási lehetőséget látnak a migrációs nyomás kapcsán. Hasonlóképpen, mint ahogy az előbb indokoltam, ez is rendkívül álszent és elvetendő megk özelítés. És sajnos odáig is
