Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
158 pozitív, tevőleges kötelezettség mértéke. Ebbe az is beletartozik, hogy a jogalkotónak időről időre szükséges definiálnia ezen védelem természetét és mértékét. (10.40) A technológia fejlődésével és a társadalmi folyamatok differenciálódásával a védelmi szint felülvizsgálata kétségtelenül szükségessé vált. Amikor két bostoni jogász 1890ben megírt a azóta jogtörténeti klasszikussá vált, a magánélet védelme iránti igénnyel foglalkozó tanulmányát, az akkoriban már nem ismeretlen bulvársajtóval szemben fogalmazták meg „az egyedül hagyatáshoz való jog” szükségességét. Napjainkban viszont a tömeges adatg yűjtések, közösségi oldalak, drónok által jelentett kihívásokra is reagálni kell. Egyszerre kerül előtérbe a magánélethez való jog információs oldala, vagyis az az igény, hogy az egyén ellenőrzést gyakorolhasson a rá vonatkozó információk felett, és a fizi kai oldala is, tehát a magánszférába való betekintés, behatolás elleni védelem szükségessége. Ezek a folyamatok az alapvető jogok rendszerét is kihívások elé állítják. A magánszféra újszerű fenyegetései esetében ugyanis sokszor nehezen bizonyítható a szemé lyes érdeksérelem, ez pedig szétfeszítheti a hagyományos érdekmérlegelési teszt határait. Különösen élesen mutatott rá a magánszférajogok és egyéb alapvető jogok kollíziójának sajátos problémáira az Alkotmánybíróság 13/2016. számú határozata, amely a magán élet és gyülekezési jog összeütközése kapcsán mutatta ki, hogy hiányoznak a kollízió feloldásának szempontjai. Ezek a komplex alapjogi problémák egyszerű törvényalkotással nem orvosolhatók. Az alkotmányozónak kell megfelelő demokratikus legitimáció birtoká ban, széles társadalmi konszenzust kifejezve állást foglalnia arról, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó hogyan viszonyuljon a magánszféra védelméhez. Az Alaptörvény jogi természetét tekintve nem irányozhatja elő, hogy a magánélettel összefüggő valamennyi f elmerülő kérdésre megnyugtató választ adjon, a javaslat ebben az esetben is a keretek kijelölésének módszerével él. A jelen javaslat kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének , valamint otthonának sérelmével. A választott megoldás összhangban van a magyar és a nemzetközi jog fogalomrendszerével. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. és 11. cikkeiben szintén lehetővé teszi a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezés és egyesülés szabadságának korlátozását mások jogaira nézve, a magyar jogban pedig az egyesülési és a gyülekezési jogról vagy éppen a sajtószabadságról szóló törvények is hagyományosan e jogok gyakorlásának korlátaiként állapítják meg mások jogainak és szabad ságának sérelmét. A javaslatban foglalt megoldás tehát egyfelől alkalmas arra, hogy hangsúlyozza a magánélethez való jog fontosságát, és keretet adjon annak más alapvető jogokhoz, így a véleménynyilvánítás szabadságához és a gyülekezési joghoz való viszony ának értelmezéséhez. Másfelől olyan bevett, a jogalkalmazó számára ismert szabályozási technikát alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság esetről esetre mérlegelje, mikor jár a nevezett jogok gyakorlása mások magán- és családi életének, valamint otth onának sérelmével. Megjegyzem, ugyanezt teszi például az emberi méltóság és a véleménynyilvánítás szabadsága ütközésekor, amelyhez szintén az Alaptörvény ad keretet. A módosítás másik része az Alaptörvény VI. cikkét új (2) bekezdéssel egészítené ki. Ennek értelmében az állam jogi védelemben részesíti az otthont annak nyugalma megóvása érdekében. A módosítás azon a felismerésen alapul, hogy a magánszférajogok védelmi köre kiterjed arra a térbeli szférára is, amelyben a magán- és családi élet kibontakozik. A 13/2016. számú alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság az amerikai legfelsőbb bíróság döntésére utalva hangsúlyozta, hogy az otthon nyugalma - „a fáradt emberek utolsó mentsvára” - az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsg és elől. A javaslat kiemeli a magánszféra védelmének ezt az aspektusát is, az otthon szentségét azzal, hogy az otthon nyugalmának megóvása mint kiemelten fontos érték az állam által jogi védelemben részesítendő. A javaslat által meghatározott keretek közöt t kialakulhat egy olyan jogszabályi környezet és egységes judikatúra, amely a magánszférajogok generálklauzuláját egyre jobban
