Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
157 jogvitákra terjedne ki, a közigazgatási bíróságok hatáskörét pedig alapvetően a közigazgatási jogvita generálklauzulája jelölné ki. Tisztelt Országgyűlés! Jövőre l esz hetven éve, hogy a Közigazgatási Bíróságot a jogállamiság elleni nyílt és felvállalt támadásként a kommunista államhatalom megszűntette. Most érkezett el az idő méltó utódjának a felállítására. A magyar állam, a közjogi gondolkodás és a jogi garanciák iránti társadalmi igény is újra megérett arra, hogy felvetődhessen a közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő, önálló közigazgatási bíróság gondolata, ami nem más, mint a v égrehajtó hatalom önkorlátozásának megtestesítője. Tisztelt Ház! Azon túl, hogy a készülő szervezeti szabályozás megalapozza az igazságszolgáltatás hatékonyabb ellátását, szükségesnek mutatkozik a jogértelmezés kereteinek pontosítása is. Az Alaptörvény hat ályos 28. cikke alapján egyértelmű, hogy a bíróságok a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a teleologikus értelmezés esetén a jogalkotói célt miként lehet megállapítani. Jelenl eg nyilvánosan megismerhető preambuluma csak a törvényeknek van, amely a törvény normaszövegében található, és így tartalma egyértelműen megállapítható. A jogalkotói indokolás esetében a helyzet sokkal nehezebb: egyrészt ilyen indokolás szintén csak törvén yek esetén érhető el, másrészt még a törvényeknek sincs egységes indokolása, csak előterjesztői indokolásról és módosító javaslatok indokolásáról beszélhetünk. Az Alaptörvény módosításának célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a jogalkotói cél elsődleges fo rrása a törvény preambuluma és a jogszabálytervezetek indokolása. Ez a rendelkezés nemcsak a jogalkalmazói tevékenység kereteit pontosítaná, hanem a jogalkotás számára is új irányokat jelölne ki. A javasolt rendelkezés alapján a jövőben a jogszabály megal kotásának célja szélesebb körben lenne megismerhető a jelenlegiekhez képest: a preambulum jogszabályban betöltött szerepe változatlan maradna, viszont a jövőben a jogalkotó bármely jogszabályhoz fűzhetne indokolást. Az indokolás továbbra sem lenne a jogsza bály része, nem rendelkezne jogi kötelező erővel, hanem a jogszabály teleologikus értelmezésének elsődleges forrása lenne, amely egyértelműen tükrözné a jogalkotói akaratot. Az Alaptörvény 28. cikkének módosítása által kijelölt célok további jogszabályok m ódosítását és technikai fejlesztéseket is szükségessé tehet, lásd gyakorlatilag a jogalkotásról és az Országgyűlésről szóló törvényt is, ezért a javaslat ezen elemének hatálybalépésére 2019. január 1jén kerülne sor. A közigazgatási bíráskodásra épülő új s zervezeti és a jogértelmezési szabályok pontosításán alapuló, módosuló jogalkalmazási keretek között meggyőződésem, hogy az igazságszolgáltatás magas színvonala egyre differenciálódó jogrendszerünkben is garantálható lesz. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptör vény hetedik módosítására irányuló javaslat harmadik eleme a magánszféra védelméhez kapcsolódik. Ahogyan az elsőként említett szuverenitás és alkotmányos önazonosság témaköre azt határozza meg, hogy milyen országban szeretnénk élni, a magánszféra az egyén szintjén biztosítja azt a területet, amelyen belül az ember önmaga lehet és önmaga maradhat. A zavartalan magánélethez való jog bizonyos értelemben egyidős az emberiséggel, azonban általános elismerése és intézményes védelme csak a XIX. század második felé ben jelent meg az Egyesült Államokban. Mára a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban és a nemzeti alkotmányokban is fontos elemmé lépett elő a magánszféra védelme. A magyar Alaptörvény elfogadásakor komplex védelemben részesítette a magánszférát, amikor a VI. cikk (1)bekezdésében, igazodva az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének és az Alapjogi Charta 7. cikkének megfogalmazásához, kimondta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tisz teletben tartsák. A „tiszteletben tartás” állami kötelezettsége arra enged következtetni, hogy a magánélet védelmében a szokásosnál is nagyobb az államokra háruló
