Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 21. szerda (270. szám) - Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” című politikai vita - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
256 MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kovács képviselő úr a Fideszből az előbb beszélt a romák felzárkóztatásáról. Úgy látszik, ez most hirtelen valamiért nagyon fontos lett, mert a miniszterelnök is az évértékelő beszédében az oktatásnál egyetlenegy adatot említett, hogy duplájára nőtt a roma hallgatók száma. Ez nagyon örvendetes tény, de talán nem írja le teljes egészében a magyar oktatás helyzetét és nehézségeit. Emlegetett itt Cziffrapalotát Kovács képviselő úr. Hát, cifra palota volt Farkas Flóriánnak a székháza, az egy cifra palota volt, elég hosszan hallottunk arról, hogy mennyi pénzt hogyan síboltak el, sőt a magyar kormánynak hogyan kellett újabb milliárdokat tenni abba, h ogy azt a sok hiányt, amit sikerült felhalmoznia Farkas Flórián vezetésével ennek a szervezetnek, hogyan lehet kinullázni, lenullázni, természetesen az adófizetők pénzéből. Azt gondolom, hogy amikor önök romapolitikáról beszélnek, akkor úgy kellene kezdeni , hogy először számoltassák el Farkas Flóriánt, hogy mit tett a romák felzárkóztatására szánt forrásokkal, aztán utána beszéljünk arról, hogy hány romának segítettek. Ha ezeket a pénzeket nem lopták volna el, akkor valószínűleg még jobb helyzete, még több lehetősége lehetne ezeknek az amúgy is hátrányos helyzetű embereknek. (12.30) Azután arról is beszélt a képviselő úr, hogy a gazdasági növekedésből meg a szigorú fiskális politikából - szó szerint fölírtam magamnak, mert önöktől eddig azt hallottuk, hogy ö nök semmilyen szigorú fiskális politikát nem csinálnak, nincsenek megszorítások, soha nem is voltak, na, mindegy , a gazdasági növekedésből, amivel egyetértek, oktatásra kellene minél többet költeni. Ezzel maximálisan egyetértek. Jó volna valóban, ha a ga zdasági növekedést igazságosabban sikerülne szétosztani ennek a kormánynak. Lehetne úgy is fogalmazni, hogy kicsit kevesebb stadiont kellene építeni, és mondjuk, több pénzt kellene adott esetben az iskolákra elkölteni, vagy kicsit kevesebb stadiont kellene építeni, és több pénzt kellene az egészségügyre is elkölteni. Hiszen stadionban még senki nem gyógyult meg, mint tudjuk, inkább csak a kórházakban. Éppen ezért valóban van értelme annak, hogy beszéljünk arról, mire költi ez a kormány egyébként a forrásoka t. De ez csak a hozzászólása alapján jutott az eszembe. Amit szerettem volna az önök figyelmébe ajánlani. Nemcsak magyar felmérések, hanem nemzetközi kutatások is a következőről tesznek tanúbizonyságot. Amikor megkérdezték a magyarokat arról, hogy jó irány ba halade az ország, akkor egy Ipsos Public Affairs által készített felmérés 2016 végén azt mondta, hogy a magyarok 82 százaléka szerint rossz irányba halad az ország. Ha minden ennyire szép, ahogy itt a kormány tagjai, az államtitkárok és a képviselők be szélnek róla, akkor az a kérdés, hogy vajon miért nem érzékelik ezt a magyar választópolgárok. Hogy lehet sikeres úgy egy ország, hogy közben a választópolgárok, az ott lakó emberek, a magyar nép nem ezt érzi, nem így gondolja? És amikor megkérdezik őket, akkor ezzel ellentétesen nyilatkozik. Sikeres nemzet sikeres polgárok nélkül egészen biztosan nem létezhet. Ezért inkább az, amiről önök beszélnek, sok esetben egészen biztosan inkább csak kormányzati propagandát jelent, mint a valós helyzet leírását. Úgy is mondhatnám, hogy amit a miniszterelnök is az évértékelőben elmondott, az egy percepciós bolygón létező valóság lehetett, mert a magyar állampolgárok nem így élik meg. Ebben a felmérésben 5 nagyon fontos problémát soroltak föl az emberek, hogy mi számukr a a legnagyobb gond ma Magyarországon. Most meglepő módon az első és legfontosabb probléma a magyar emberek számára az egészségügyi ellátás. Kérem, az egészségügyi ellátásról a válaszadók majdnem kétharmada azt mondta, hogy azt látja a legnagyobb problémán ak. Hozzáteszem, ez egy 25 országot mérő felmérés volt. Csak hogy el tudjuk helyezni Magyarország helyét, szerepét az egészségügy tekintetében, a 25 ország közül az első, amelyik a legnagyobb problémát látja az egészségügyi szolgáltatások területén, 63 szá zalékkal Magyarország volt. A második egyébként Lengyelország 51 százalékkal, és a harmadik Brazília 48 százalékkal.
