Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 21. szerda (270. szám) - Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” című politikai vita - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
257 Aztán a következő, ami az emberek szerint rendkívül nagy probléma Magyarországon, a politikai korrupció. Magyarul, a választópolgárok 53 sz ázaléka azt mondta, hogy számukra a második legfontosabb probléma, amit tapasztalnak ebben az országban, az a politikai korrupció és annak mértéke. Hozzáteszem, itt Magyarország a 25 országból a 4., előkelő helyen szerepel. Aztán a harmadik ilyen téma, ami re azt mondták a magyar emberek, hogy komoly gond, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tehát hogy Magyarországon igazságtalanságok vannak, ez egy igazságtalan ország. Szeretném önöknek mondani, a szabolcsi képviselő számára is, hogy Magyarország ebben a tekintetben is a 25 ország közül az első. Tehát a 25 országból Magyarországon az emberek 51 százaléka mondta azt, hogy a szegénység és a szociális egyenlőtlenség bizony kiemelt probléma. Tehát arról beszélni, hogy Magyarországon nincs tulajdonképp en már szegénység, és önök mekkora lépést tettek ezen a területen, egyszerűen hazugság. Nem érzékelik ezt a magyar választópolgárok, hiszen, még egyszer mondom, 25 országból a leginkább aggódnak az egészségügy és a szegénység miatt a magyar emberek. És az 5., amiről szintén beszélt fideszes képviselőtársunk, az oktatás volt. Magyarul, azt mondták az emberek, hogy az 5. legfontosabb probléma számukra, amiben Magyarország rossz irányba megy, az oktatás kérdésköre. Ezek után, ha ezt így látják a magyar emberek , nem az ellenzék, nem az ellenzéki politikusok a parlamentben, hanem a magyar választópolgárok ezt így látják, akkor szerintem van értelme egy ilyen vitanapot kezdeményezni. Köszönöm azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik aláírták ezt a kezdeményezést, mert igenis Magyarországon változásra van szükség. Azért van szükség változásra, mert ezekre a területekre jóval több pénzt kell költeni a következő 4 évben. Ha önök annyira büszkék a költségvetés helyzetére, a gazdasági teljesítményre, akkor az ebből szár mazó költségvetési bevételeket bizony egészségügyre, oktatásra, a szegénység fölszámolására, a társadalmi mobilitás, az egyenlőtlenségek felszámolására kell elköltsük, nem pedig, még egyszer hadd mondjam, stadionokra vagy egyéb más olyan presztízsberuházás ra, ami ráadásul még azokat az eredményeket sem hozza meg, amit az, aki kezdeményezte, a miniszterelnök várt tőle. Hiszen úgy látjuk, hogy a magyar futball nem jutott előrébb az elmúlt években, bármennyi pénzt is öntenek ebbe bele. Ezért mi azt mondjuk, ho gy kérem, fordítani kell ezen a hozzáálláson, változtatni kell ezen a hozzáálláson. Mi az emberbe szeretnénk invesztálni. Azt gondoljuk, az a helyes költés, az a helyes prioritás, ha nem a multinacionális cégek zsebét tömjük pénzekkel. Itt sokszor elhangzo tt az, hogy önök mennyire a nemzeti meg a magyar cégeket támogatják. A minap olvastam egy cikket, önök legalább kétszeresét vagy háromszorosát költik munkahelyteremtésre egy multinacionális cég tekintetében, mint korábban bármelyik szocialista kormány ezt tette volna. Tehát miközben megy a kettős beszéd, hogy önök a nemzeti nagytőkét építik… Persze, ha ez alatt Simicskát értjük korábban, most meg Mészáros Lőrincet, Andy Vajnát, Garancsit meg ezeket, akkor természetesen érthető módon ez egy értelmezhető poli tika. Igaz, erre megadta a megoldást az önök egyik főideológusa, Lánczi András, aki most a Közgazdasági Egyetem rektora. Ő egy interjújában valahogy úgy fogalmazott, hogy amit az ellenzék vagy az emberek korrupciónak gondolnak vagy látnak, az tulajdonképpe n a Fidesz lényegi politikája. Na, ha így nézzük, akkor természetesen az eredeti tőkefelhalmozást önök újrakezdték a saját haverjaik számára. De amúgy a másik oldalról pedig azt látjuk, hogy teletömik a multinacionális cégek zsebét, hogy Magyarországon vag y munkahelyeket teremtsenek, vagy tartsanak. Ezért mondjuk mi azt, hogy változtatni kell. Az oktatásba kell befektetni, az oktatást nem költségvetési kiadásként kell kezelni. Oda kell figyelni arra, hogy mit mondanak az érdekképviseletek, hiszen ők azok, a kik látják a rendszer problémáit. Oda kell figyelni a diákokra, hiszen ők azok, akik úgymond elszenvedik ennek az oktatási rendszernek minden nehézségét, gondjátbaját. És természetesen oda kell figyelni az egészségügyben dolgozókra, hiszen számos olyan pr oblémát tapasztaltunk csak az elmúlt hetekben, amelyek elképesztőek a XXI. században. A
