Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 16. hétfő (246. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez - „Ki fizeti a paksi késést?” címmel - ELNÖK: - SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter:
724 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen, hogy újfent személyesen tisztelte meg az Országházat azzal, hogy választ adjon erre a kérdésre. Miután ön személyesen jelentette be egy konferencián, hogy módosítani kell az erőmű elkészültének a végső idejét, talán szerencsés is, hogy sz emélyesen válaszol arra, hogy azt az első csúszást, amit most bejelentett, hogyan gondolják a jövőben. Azt mondta szó szerint, hogy az elsőt 2026ban, a másodikat 2027ben szeretnék átadni. A közölt évszámok pontosan egyéves csúszást jeleznek a korábban el fogadott ütemtervhez képest, vagyis a beruházás minimum egy évet késik. Önök az EUra, elhúzódó engedélyezésre fogják a késedelmet, de ez sajnos nem igaz, hiszen az ütemtervből az is látszódik, hogy a környezetvédelmi engedélyt 2015re, a telephelyengedély t 2016ra, a létesítési engedélyt 2017re tervezték megszerezni. A környezetvédelmi engedély és a telephelyengedély 2017ben emelkedett jogerőre, a létesítési engedély pedig leghamarabb 2019 közepére születhet meg. A magyar engedélyezési eljáráshoz az EUn ak - mint tudjuk - semmi köze nincs. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy az LMP által korábban folyamatosan prognosztizált tendencia, hogy minden atomerőműnek csúszik a megvalósítása, és minden atomerőmű lényegesen többe kerül, mint azt tervezik, ennek a z első jeleit ön szolgáltatja részünkre, hogy igen, úgy van, ahogy az LMP megmondta. Egész Európában a rendszerváltás óta egyetlen reaktorblokk sem épült meg a tervezett idő- és költségkereteken belül, és a költségtúllépés fő oka mindig az időbeli csúszás, hiszen hosszabban kellett fizetni az embereket, a gépeket, miközben később kezd termelni a beruházás. Bocsásson meg, elnök úr, illetve miniszter úr, annyit hadd említsek, hogy ugyanerre utal most, gyakorlatilag a költségekre Ausztria múlt heti nyilatkozat a, amely egyértelműen rámutatott, hogy Ausztria a nemzetközi európai bírósághoz fog fordulni ebben az ügyben, hiszen bizonyítva látja azt, hogy nem fog megtérülni ez a beruházás állami beavatkozás nélkül. Nyilván erre nem kell válaszolnia, mert a leadott k érdésben nem szerepel, ugyanakkor az állításainkat egyértelműen alátámasztja ez, hiszen egyértelmű, hogy ez az egész atomterv és a fideszes atomblokkfejlesztés egy elhibázott irány. Bizonyára miniszter úrnak sokat mond Zwentendorf esete: azt hiszem, valam i 15 milliárd schillingből fejlesztettek sok éven keresztül, majd egy normális kormány egy népszavazással a kulcsrakész reaktort nem engedte üzembe helyezni, és ennek megfelelően Ausztriában ma egy napelempark van. Mint olvastuk nemrégen, a svédek Csernobi lban is napelemparkot termelnek. (Sic!) Ha az LMP kormányozni fog, Európában harmadik esetben vélhetően Paks is erre a sorsra jut, hogy az energiaelosztási rendszert kihasználva napelempark jön létre. Azt szeretném megkérdezni, mi várható még változás, és a leadott kérdésnek megfelelően kíváncsiak vagyunk, hogy milyen költségnövekedésről és időcsúszásokról tud még beszámolni miniszter úr. Köszönöm a szót, elnök úr. (15.20) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Süli Já nos miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismételten köszönöm a kérdést, hogy itt is meg tudjuk újból erősíteni azt, hogy erre a két blokkra szükség van, illetve, hogy Brüsszel is ugyanezt mondta, aki hat kérdésben vizsgálódott, és mind a hat kérdésben a magyar félnek adott igazat, beleértve ebbe a megtérüléssel kapcsolatos kérdéseket is. Visszatérve, akkor tényleg nem szerepelt az írásbeli kérdésében az os ztrák kancellár, de ő dömpingárról beszél. Tehát nem arról beszél, hogy nagyon drága lesz, akkor ő annak lehet, hogy örülne, ha nagyon drága lenne a magyar villamosenergiaköltség, hanem ő arról beszélt, hogy amiatt fordul az uniós bírósághoz, hogy ez nagy on olcsó lesz, és Európában megjelenhet Magyarország egy dömpingárral. Tehát itt van egy ellentmondás, és akkor ez az ellentmondás is tulajdonképpen
