Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
525 szabadságvesztés még feltételes szabadságra bocsátás esetén is az elítélt életének a végéig tart, és a pénzbüntetés mint mellékbüntetés ilyen esetben a főbüntetés letöltése után másodlagosan terhelné az elítélt et. Szintén fontos módosítás ebben a javaslatban az illegális gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyagok kereskedésével kapcsolatos magatartások, amelyet a jövőben egy előkészületi magatartásként büntetendővé tesz majd ez a Btk.módosítás. Tehát olyan gyógyszerhatóanyagokról van szó, amelyek nem minősülnek egészségügyi terméknek, és nincs engedélyük az elkövetőknek arra, hogy ezzel kereskedjenek. Sajnos ez a magatartás nem is egy esetben fordult elő a múltban, ezért szükséges legalább előkészület i magatartásként büntetni. A következő módosítás, amire szeretném felhívni a figyelmet, a hatósági eljárás megzavarásának a bírósági eljárásban való elkövetése, amely eddig is büntetendő volt, de a jövőben mint minősített eset súlyosabban lesz büntetendő. Tehát ha a bírósági eljárást zavarja meg valaki, akkor azt az igazságszolgáltatás zavartalan működésének védelme érdekében szigorúbban büntetik a jövőben. Jelentős módosítás, vagy legalábbis mondjuk úgy, hogy az elmúlt hetek, hónapok vitáit elkerülendő a t iltott adatszerzés tényállásának pontosítása, hiszen a jövőben minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amelyhez, ha azt hatóság végezné, a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége. Tehát minden olyan tevékenység, akárhol történjen az, magánlakás ban vagy azon kívül, magánszemélyhez kapcsolódóan vagy más cél érdekében végzett titkosszolgálati eszköz alkalmazása, amely bíróiengedélyköteles, bírói engedély hiányában a jövőben egyértelműen tiltott adatszerzés bűncselekményének fog minősülni. Szeretné m még felhívni egy büntetőeljárási módosításra a figyelmet. A zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás, vagy ahogyan jobban ismert, a távmeghallgatás intézményének vagy eszközének a módosítására is sor kerül. A jövőben sokkal szélesebb kö rben alkalmazható a távmeghallgatás. A nyomozási bíró a távmeghallgatás útján gyorsabban tudja a döntéseit meghozni adott esetben például a fogva tartást végrehajtó intézetben tartózkodó gyanúsítottal szemben. A félreértések elkerülése végett nemcsak az el őzetes letartóztatásban lévő személy hátrányára történhet ilyen döntés, hanem nyilván a javára is történhet. Tehát az, hogy a nyomozási bíró gyorsabban tud dönteni, és a döntésének egyre kevésbé akadálya az, hogy fizikailag távol tartják fogva az előzetes letartóztatásban lévő személyt, nem lehet akadálya annak, hogy esetleg döntsön az előzetes letartóztatás átváltoztatásáról, és más, enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzanak. Még egy büntetésvégrehajtási módosításra szeretném felhívni a figyelmet. A jövőb en abban az esetben, ha a büntetésvégrehajtási bíró elé egy olyan kérelmet terjeszt fel a büntetésvégrehajtási intézet, hogy szüntesse meg a reintegrációs őrizetet, akkor azért, hogy a szabadlábon lévő, reintegrációs őrizet alatt nem a büntetésvégrehajt ási intézetben tartózkodó elítélt minél kisebb kockázatot és veszélyt jelentsen a közrendre és a közbiztonságra, a törvényjavaslat azt javasolja, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét ügyész is elrendelhesse. Amellett, hogy én üdvözlöm ezt a módosítást, vannak kételyeim a javaslat alkotmányosságát illetően. Azt gondolom, meg kell próbálnunk, hogy a közbiztonság és a közveszély kizárása érdekében minél gyorsabban lehessen dönteni egy olyan személy bvintézetbe való visszahozásáról, aki egyébké nt a jogerős ítéletét tölti. Tehát nem arról van szó, hogy őt bírói ítélet nélkül fosztanák meg a szabadságától, hanem a szabadságvesztését tölti, de szabadságvesztésének az utolsó néhány hónapját házi őrizetben töltheti, úgynevezett reintegrációs őrizetbe n. Azonban, ha olyan magatartást tanúsít, ami egyértelművé teszi, hogy ezt a reintegrációs őrizetet meg kell szüntetni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megszökhet, kivonja magát az eljárás alól, ezért szükséges minél hamarabb a szabadságvesztés végreh ajtását folytatni, és a reintegrációs őrizetből a büntetésvégrehajtási intézetbe visszavinni az elítéltet. Tehát itt egy bírói döntés történt már. Bírói döntés történik magáról a reintegrációs őrizetről is, és e mellett a bírói döntés mellett és e
