Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
515 tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvényeknek a módosításáról lenne szó, bár kétségkívül oda van téve elegánsan egy félmondattal, hogy „és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról”, a zaz „és minden másról”, lehetett volna ezt is írni az előterjesztőnek. Én nem szeretem az ilyen törvényeket, de érdekes, hogy visszanéztem, most úgy adódott, egy régi felvételt, ha még emlékeznek rá, képviselőtársaim, akik szintén régóta tagjai a parlament nek, volt egy ilyen műfaj, hogy Parlamenti napló. Ez egy műsor volt az M1en, és ott éppen Salamon képviselő úr annak idején kárhoztatta rettenetes módon a salátatörvényeket és fejtette ki azt, hogy ez miért nem jó. De hogy egy kicsit a mai naphoz közelebb is érjünk, Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök szintén felemelte szavát ezekkel szemben. Természetesen azzal kapcsolatban, és itt nyilván más a dolga egy ellenzéknek és más a dolga a kormánypártnak vagy az előterjesztőnek és a kormánypárt i képviselőnek, alapvetően nyilván az önök feladata az, hogy méltassák, dicsérjék a törvényt, az én feladatom pedig az, hogy nyilván szót ejtve arról, hogy mi az, amit el tudunk fogadni, de azért mégis a kritikáját fogalmazzam meg az előttünk fekvő javasla tnak. Éppen ezért én hosszan nem foglalkoznék azzal, amiről Répássy képviselő úr is beszélt, államtitkár úr is beszélt, valóban vannak olyan részei a törvényjavaslatnak, amelyek abszolút indokoltak az ügyvédi törvény módosítása miatt. Tehát itt ezekkel ért elemszerűen kifogásunk nincsen. Itt nyilván gondolok akár egyébként valóban a közjegyzői törvényre, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényre, az áldozatsegítésről szóló törvényre, a kárenyhítésről szóló törvényre és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényr e. Azonban itt hadd ragadjak le rögtön egy gondolat erejéig, és talán ez az egyik legkomolyabb kritika, hiszen most már nem lehet arra hivatkozni, hogy a Be.t először intakt módon be kell terjeszteni, a Pp.t először intakt módon be kell terjeszteni. Most már tényleg a kiegészítő törvényjavaslatok vitájának a szakaszánál tartunk. És ha államtitkár úr emlékszik rá, amikor a Be. törvény vitájánál, sőt a Pp.nél is vitatkoztunk arról, hogy bizony a jogi segítségnyújtásról szóló törvény az komolyabb korrekciór a szorul, nem is korrekcióra, hanem hadd mondjam azt, hogy egy komolyabb tartalmi módosításra, és akkor önök megígérték azt, hogy a két nagy kódex hatálybalépése után erre is sor fog kerülni. Most itt vagyunk, rengeteg minden módosul ebben a törvényben, ki véve azokat a fontos szakaszokat, amelyekről annak idején beszéltünk. Megállapodtunk abban és megállapítottuk azt, hogy helyes az - itt a Pp.re utalok elsősorban, de természetesen a Be. is bevehető ebbe a körbe , hogy ha bővü l azoknak az eljárásoknak a köre, ahol a jogalkotó az ügyvéd jelenlétét követeli meg, azaz az ügyvédkényszeres ügyeknek a száma. Ez természetesen a szakmaiságot elősegítheti, fokozhatja, de akkor jó és akkor helyes ez, hogyha mellétesszük a másik alapelvet biztosító feltételrendszert is, azaz hogy valóban a jog előtt mindenki egyenlő legyen, legyen az büntetőeljárás vagy legyen az polgári eljárás. Márpedig a mai szabályok ezt nem biztosítják. (14.40) Természetesen ennek a százszázalékos biztosítása illúzió, de törekedni kell arra, hogy ez minél inkább így legyen. A jogegyenlőséget, akár a jogtudomány területét vesszük, már az ott kialakult álláspontokat, akár a nemzetközi gyakorlatot, sztenderdeket, akár a magyar jogfelfogást, azért erősen meghatározza az, h ogy kinek van lehetősége jogi képviselet igénybevételére. Azok, akik jómódú emberek, azoknak van ilyen lehetőségük, hiszen választhatnak a 6 ezer budapesti és 12 ezer egyébként országosan működő ügyvéd és ügyvédi iroda között. De azok, akiknek nem teszi le hetővé az anyagi lehetőségük, azok bizony hátrányba kerülnek, és ha a jogi segítségnyújtásról szóló törvény nem teszi lehetővé a jelenleginél lényegesen szélesebb körben azt, hogy ügyvéd segítségét vegyék igénybe azok, akik rászorulnak, és nem tudják az üg yvédi munkát megfizetni, akkor a jogegyenlőség sérülni fog. És amit a jogszabálymódosításnál az egyik oldalon nyerünk, azaz a magasabb fokú szakmaiságot, azt a
