Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
516 másik oldalon meg elveszítjük. Senki nem kerülhet azért hátrányba, mert nincs pénze ügyvédre, n em eshet el a perlés lehetőségétől, mert nincs pénze ügyvédre. Én azt gondolom, ha az eljárásjogi törvények vitáján túl vagyunk, és most már a kapcsolódó törvények vitájánál tartunk, és itt is módosul nemcsak a Be.re vonatkozó szabályrendszer, hanem a Pp.re vonatkozó szabályrendszer is, indokolt lenne az, hogy a kormány végre beterjessze azt, amit ígért. És kérdezem államtitkár urat, hogy miért nem teszi. Tehát a segítségnyújtásról szóló törvény kapcsán miért nincs előttünk most ebben a törvénycsomagban a z a javaslat, amelyik kibővíti azoknak a körét, akik ezt igénybe vehetik ezekben az eljárásokban? Annál is inkább kérdezem ezt okkal, mert az ötpárti egyeztetésen erre kaptunk ígéretet, hogy ez így lesz. Kaptunk arra ígéretet, hogy a kormány előtt már ott vannak ezek a tervezetek, már dolgoznak rajta, és egyébként egyetértenek ezzel a felvetéssel. Ha ez így van, akkor szeretném megkérdezni, hogy hol vannak ezek a szabályok. Ezt én egy olyan hiányosságának érzem ennek a törvényjavaslatnak, ami önmagában is e lgondolkodtatna, hogy ha minden mással egyetértünk, ami benne van, támogassuke, mert enélkül az egész, hogy úgy mondjam, rendkívül igazságtalan, hadd fogalmazzak így. Az, hogy ennyi törvény még módosul a szükséges mellett, az pedig, azt kell hogy mondjam, az igazságügyi miniszter felelőssége és az igazságügyi kormányzat felelőssége. Ugyanis ezek a törvények nem szükségszerűen kellene hogy módosuljanak az új ügyvédi törvény hatálybalépésével, mert például a Pp.módosításra itt az ügyvédi törvényt úgymond ki egészítő törvénycsomagban 18 tételben kerül sor - mondjuk, számos szövegcserés módosítással , aminek az égadta világon semmi köze a törvényekhez. Számtalanszor elmondtuk már, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy elképesztően silány minőségben és trehány m ódon terjeszti elő az Igazságügyi Minisztérium a javaslatait. Annak a minisztériumnak, amelyiknek nemhogy a saját jogalkotási munkájára, hanem más minisztériumok jogalkotási munkájára is figyelni kellene, hogy az koherens legyen, hogy az szakszerű legyen, ehhez képest az önöktől érkező javaslatok, államtitkár úr, a szakmai minimumot is nélkülözik. Az, hogy a Törvényalkotási bizottságban, még egyszer mondom, az Igazságügyi Minisztériumtól származó előterjesztéseknek több tíz oldalas korrekcióját kelljen végr ehajtani a zárószavazás előtt, és ezek mind szövegpontosítási, stiláris módosító javaslatok, illetve koherenciazavart kiküszöbölő javaslatok, ez elképesztő. Hát, mit csinálnak önök a minisztériumban?! És ez a javaslat ugyanerről árulkodik, tisztelt államti tkár úr. Az, hogy a Pp.t, még egyszer mondom, 18 tételben kell módosítani ebben a javaslatban, az, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályt máris módosítani kell - ez, egyébként csak úgy mondom zárójelben, 2007. évi LIII. törvény, tehát nem olyan régi , vagy még a hatályba sem lépett, választottbíráskodásról szóló törvényt három tételben kell módosítani, sőt ami a legszebb, magát az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt 9 tételben és rengeteg szövegcserés módosításs al kell korrigálni - hát milyen minőségű munka ez, államtitkár úr?! Én azt gondolom, hogy ezek elfogadhatatlanok. És hadd mondjam még azt: nem tudom, hogy volte olyan parlamenti frakció, amellyel egyeztettek, vagy nem volt, na de azért van talán rossz tap asztalatuk arról, hogy a le nem egyeztetett kétharmados törvényeknek mi a sorsa itt az Országgyűlésben most, ugye? Ehhez képest a javaslat több sarkalatos rendelkezést tartalmaz, tartalmaz ilyet a médiatörvényről, a médiaszolgáltatásokról és tömegkommuniká cióról szóló törvényről, aztán a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényről, a legfőbb ügyész, az ügyészek jogállásáról szóló törvényről - gondolják, hogy ezt megszavazzuk? Államtitkár úr, én azt gondolom, hogy bizony legalább a kétharmados tö rvényekben némi konzultáció indokolt lenne. Nem feltétlenül mondok én ötpártit, teljesen fölösleges ezt ennyire formalizálni, de némi egyeztetésre talán szükség lenne, és akkor lehetne arról szó, hogy az ember ezt támogatja. Sőt mi több, még akkor is támog atja, hogyha - természetesen nem mint a kofák, piaci alapon értem - kapunk valamit cserébe érte. Nem mi, hanem a magyar állampolgárok, olyan javaslatok támogatását, amit mi fontosnak tartunk. Tehát például, amit én említettem, itt van ez a jogi
