Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
512 érdekében, hogy a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként ne vesítésre kerüljön a munkáltató által átvállalt összeg. Indokolt e szabályt az szjatörvényben az ügyvédi tevékenységet más kamarai formában, például ügyvédjelöltként vagy alkalmazott ügyvédként munkaviszony alapján gyakorlókra is kiterjeszteni. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény részletesebben szól az ügyvédi titoktartási kötelezettség szabályairól. E körben általánosan garantálja az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti kommunikációban az úgynevezett védekezés céljából készült iratok vé delmét, valamint meghatározza a hatóságok ügyvédi titkot tartalmazó iratokkal kapcsolatos jogosítványait. Ez a változás szükségessé tette például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását annak érdekében, hogy az az ügyv édi tevékenységről szóló törvény mellett csak az eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza. Végezetül engedjék meg, hogy kitérjek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével szorosan össze nem függő, a törvényjavaslattal érinte tt egyéb módosítások bemutatására. A közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat számos ponton módosítja a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény rendelkezéseit. A közjegyzők kötelező fe lelősségbiztosítási összege 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ennek megkötésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz köteles. A törvényjavaslat a jogi szakmák közötti átjárhatóság érdekében bővíti a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként fi gyelembe vehető jogi tevékenységek körét. A digitalizáció térhódítására tekintettel az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, valamint változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláír ásának, illetve az elektronikus aláírás tanúsításának szabályai is. A hagyatéki eljárást illetően a törvényjavaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladat körét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét. A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rend ezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást. Az egyik legjelentősebb módosítás, amely minden végrehajtási eljárást érint, a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a végrehajtható okira t postai kézbesítését teszi főszabállyá. A törvény a továbbiakban is biztosítja természetesen a választási lehetőséget, így a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi személyes átadást is kérheti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kar hivatali szervének nem csupán a végrehajtói iroda alapítását kell engedélyeznie, hanem azt is, hogy az alapító okirat módosulhat. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az új polgári perrendtartásról szóló törvé ny egyes rendelkezéseit is, tekintettel arra, hogy annak elfogadását követően került sor az új ügyvédi törvény, az általános meghatalmazások bírósági nyilvántartásáról szóló törvény, valamint többek között az új választottbíráskodásról szóló törvény elfoga dására is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a május 30i ülésnapján elfogadta az új választottbírósági törvényt, ami alapján 2018. január 1. napjától megújult szervezeti rendben fog működni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állan dó választott bíróság. Az elnökség tagjait delegáló szervezetek eddigi tárgyalásainak eredményét értékelve arra kellett következtetni, hogy a választott bíróság működőképességének biztosítása érdekében a törvényben kell szabályozni a tiszteletdíj viselésén ek kérdését. A törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a választott bíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.
