Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 20. szerda (240. szám) - A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS
252 mert miniszter úr megérkezett. Tudom, hogy miért kérte államtitkár úr ezt a szünetet. Várjuk meg, míg miniszter úr elfoglalja a helyét, és aztán az öt percet zsugorítsuk erre a fél percre, és folytassuk tovább a vitánkat. Kezdhetjük, miniszter úr? (Lázár János: Igen.) A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről sz óló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Lázár János és Kovács Zoltán fideszes képviselőtársaink által benyújtott előterjesztés H/17226. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető. Elsőként megadom a szót Lázár János úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, miniszter úr! LÁZÁR JÁNOS ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslat módosítá sa a Magyar Köztársaság megyéiről és a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990es országgyűlési határozat javasolt módosítását foglalja magába. Kovács Zoltán képviselőtársammal közösen azt javasoljuk, hogy az országgyűlési határozatban szereplő megyej egyzéket változtassa meg az Országgyűlés, adjon ahhoz támogatást az Országgyűlés, hogy 2020. június 4étől Csongrád megyét CsongrádCsanád megyének nevezhessük el. (11.00) Ennek indoklását az előterjesztés írásos indokolása tartalmazza, erre külön technika ilag, illetve jogi értelemben nem térnék ki, mert azt gondolom, hogy az eddig elmondottak és leírtak teljesen egyértelművé teszik a helyzetet. Annyi hátteret szeretnék az Országgyűlés számára a vitához biztosítani mint előterjesztő, hogy nyilvánvalóan Magy arországon az elmúlt 5070 esztendő, illetve a mögöttünk hagyott ezer esztendő okán is a neveknek, helységneveknek történelmi üzenetük, jelentőségük és szerepük van. Parlamenti képviselőtársaimnak joggal juthat eszébe Kosztolányi Dezsőnek az a néhány sora, ami úgy szól, hogy „Csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló.” Ez arra utal, hogy mint ahogy a zászlónak is szimbolikus üzenete van, nem csak egy vászon és nem csak egy bot, úgy a helységneveknek, településneveknek, megyeneveknek, köziga zgatási határoknak és elnevezéseknek is sajnálatos módon az elmúlt száz esztendőben szimbolikus üzenetük lett. Mint ismeretes, Magyarország közigazgatási berendezkedése ezeréves múltra tekint vissza. Csanád megye alapítására 1030ban került sor, Szent Istv án megyéi után került megalapításra ez a megye. Ez a megye az egyik legrégebbi egyházmegyei központ is a csanádi püspökkel, illetve a csanádi püspökséggel. Ennek a természetes organikus közigazgatási fejlődésnek vetett véget 1920, ami azt jelentette, hogy az ország közepéből Békés megye, Csongrád megye és Csanád megye az ország szélévé vált. Azt gondolom, országgyűlési képviselőtársaimnak, akik közül többen a bizottsági vitában támogatták az előterjesztést, nem kell külön magyaráznom, hogy milyen az a helyz et társadalmilag, gazdaságilag és akár az életérzés, az élet élhetősége szempontjából, ha valaki egy ideig az ország közepében él, és egyszer csak az ország szélén találja magát. Azt hiszem, aki Békés megyében járt parlamenti képviselőként vagy ismeri Cson grád megye keleti részét, tapasztalhatja, hogy az ország
