Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 20. szerda (240. szám) - A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS
253 keleti határán a mai napig magas munkanélküliség, az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek, alacsonyabb nyugdíj, alacsonyabb átlagkereset jellemzi a hétköznapi életet. Meggyőződésem szerint az ott kialak ult társadalmigazdasági viszonyok nem elválaszthatóak attól a ténytől, hogy lassan száz esztendővel ezelőtt egy erőszakos diktátum eredményeképpen megváltoztatták az országhatárt és a közigazgatási határt, nem ezeknek az embereknek a teljesítménye, fölkés zültsége, munkája vagy a haza iránti elkötelezettsége változott meg. Mint ismeretes, az 1920as békediktátumot követően, a konszolidáció idején a ’20as években kísérletet tett arra a kormány, hogy Csanád megyének, illetve Torontál megyének is ideiglenesen fenntartsa a közigazgatási rendszerét. Ezt azonban a második világháború után eltörölték, a megmaradt Csanád megyei részeket, amely tizenegynéhány települést jelentett, illetve a megmaradt néhány torontáli települést, amely a korábbi Torontál vármegye tíz ezer négyzetkilométeréből csak 2 százalék, összevonták Csongrád megye néven. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt gondolom, hogy ez az aktus, amire a mai magyar politikában és a történelemtudományban ritkán térnek ki , brutális pusztítást jelentett, nemcsak 1920, hanem az 1950es tanácstörvény és az új tanácsi rendszer, jól mutatja azt, hogy nemcsak az ország megcsonkításáról volt szó, hanem a magyarság megcsonkítása is megtörtént. Hiszen két megcsonkítással állunk sze mben. Volt egy külső megcsonkítás Trianonban, és volt egy belső megcsonkítás a kommunizmus idején, amikor az emberektől elvették az identitásukat. Elvették a nemzeti identitást, és elvették a lokális identitást is. Azt hiszem, az Országgyűlésnek minden idő ben komoly felelőssége, és nem számonkérhető egyébként, hogy az elmúlt 30 évben nem történt meg minden, hiszen egy lépésben nem lehet 50 évnyi kommunizmust lerombolni és újjáépíteni egy polgári társadalmat, de az Országgyűlésnek, a törvényhozásnak és a vég rehajtó hatalomnak mindig van felelőssége, hogy ha egyébként a helyi közösségben van erő, képesség és van igény arra, hogy rehabilitálja azt a lokális közösséget, azt a kis közösséget, ahol élt ezer éven keresztül, és amelynek hagyományai mind a mai napig érvényesülnek, akkor ennek kereteit teremtse meg. Az én kezdeményezésem Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár úrral közösen azért született meg, mert ennek az átnevezésnek nem lehet negatív hatása a területi közigazgatás működésére, cs ak pozitív hatása lehet annak a több mint tucatnyi településnek az életére, ahol nem Csongrád megyei identitás van, hanem csanádi identitás van. Nemcsak nevükben viselik ezek a települések ennek a térségnek a sorsát, a múltját, a közösségi összetartozását, hanem kulturálisan is ez egy más közösség. Ismert képviselőtársaim számára, a választási kampány során nyilván sokat fognak róla beszélni kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim, hogy a választókerületek átrendezése azt eredményezte az új választási el járási törvényben, hogy az én választókerületemben egyik oldalon Hódmezővásárhely megyei jogú város, a másik oldalon Makó városa áll. Az elmúlt három esztendőben jól megtanultam a saját bőrömön, saját tapasztalataimmal és saját kudarcaimmal együtt, hogy ez a két közösség kulturálisan teljesen eltérő, különböző identitás. Makó városának és a Makó környéki polgároknak saját identitásuk van, amely nem csongrádi, Csongrád megyei, nem szegedi és vásárhelyi, hanem kifejezetten makói és csanádi identitás, teljesen más szociológiai adottságokkal, kulturális hagyományokkal, mint a megye más részében. Azt kértem a megyei közgyűléstől mint a helyi települések szövetségétől, hogy mérlegelje ennek az átnevezésnek a lehetőségét, amely kezdeményezés Makó városából indult é s amely kezdeményezésnek én az élére álltam. Megkerestem a települési önkormányzatokat is. Miután a települési önkormányzatok, amelyek érintettek ebben a kérdésben, azt a döntést hozták és azt nyilatkozták, a megyei közgyűléssel közösen, hogy kérik az Orsz ággyűlést ennek megfontolására, hogy Csongrád megye vegye föl a korábbi Csanád megye nevét is, ahogy a két
