Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2350 közszolgálatot végző emberek által hazavihető illetmények érdemi emelkedésére kerül sor. Tehát az alapvetésem az, hogy ez a dolog rendben van. Ez a do log így rendben van, persze hozzá kell tennem azt is, hogy egy új életpályamodell kialakítása zajlik, ami gyakorlatilag egy „saját” életpályamodellről szól. Sok sajátossága van ennek, vannak benne nagyon pozitív elemek is. Benne van az is, hogy 36 év szolg álati idő után kiemelt besorolási fokozatba lehet besorolni az embereket. Vannak benne olyan dolgok is, amelyek kérdőjelessé tehetők, hogy jóe, hogy így van. Először is, egy teljesítményértékelésen alapuló differenciálás vagy annak a lehetősége, az illetm ények differenciálásának a lehetősége tárulkozik elénk. Ez szerintem rendben van. Van egy másik része is a dolognak, ami arról szól, hogy négyhavonta, azaz egyharmad évente gyakorlatilag ennek mindig a felülírására kerülhet sor. Ez szerintem bizonyos értel mű bizonytalanságot, biztonságérzetbeli hiányokat és még sok mindent szül. Nem hiszem, nem gondolom, hogy egy ember teljesítménye alapvetően egyharmad évnyi időtávlat rátekintése mellett mértékadó változásokat szenved el pluszos vagy negatív értelemben egy aránt. (14.00) Érdemes lenne felülgondolni azt, hogy ez nem a vegzálás kategóriájae ilyen értelemben. Vannak benne, mondtam, ezen túl olyan pluszosnak mondható elemek, amelyeket támogatni lehet. Példát mondok, az eddigi 25 évvel szemben 20 év után jár a j ubileumi jutalom. Amiket észrevételekként meg szeretnék fogalmazni ehhez a törvényjavaslathoz illesztetten, azok a következők. Mint a bevezető gondolatban mondtam, egy érdemi illetménynövekedésről szól az Országgyűlés Hivatalában dolgozók számára. Van még ilyen, további pluszos rész is a dologban, bankszámlahozzájárulás, illetményszámlára történő utalás munkaadói átvállalása; ezek is helyes lépések, tehát nem ellenében beszélek. Csak persze ez úgy lenne jó, ha a közszolgálatban mindenütt így lenne, nem csa k az Országgyűlés Hivatalában dolgozókat érintően. Az illetmény meghatározásánál a törvénytervezet azt mondja, hogy a KSH egy évvel korábbi bruttó átlagkereset alapján kerül számításba vételre. Ehhez különféle szorzószámokat alkalmaz vezető vagy vezetőhely ettesi beosztásokban. A hivatali szerv vezetői havi alapilletménye 5,3szorosa ennek az összegnek. Az ő helyetteseik alapilletménye pedig 4,3szorosa ennek az összegnek, és persze ehhez még egyéb juttatások is társulnak, a vezetők esetében államtitkári jut tatások, a helyettesek esetében helyettes államtitkári juttatások. Nyilván látszik, hogy ez egy kellő, megfelelő mértékű megbecsülést jelent. A Ház elnökének, rajta keresztül a főigazgatónak vannak különösebb e melletti jogosítványai. Még olyan is, hogy el térő szabályokat foganatosíthat, megállapíthat. Kvázi ilyen gumiszabályokat hívhat életre, bárkit felvehet akár, még azon kívül is, ami az egyéb peremfeltételek rendszerébe beleilleszthető. A besorolásokat alapvetően két osztályban teszik meg, az I. és a I I. osztályba, a felsőfokú végzettségű és a felsőfokú végzettség nélküliek esetében. A felsőfokúaknál az I. fokozatba sorolják azokat, akiknek megvan a felsőfokú végzettséget igazoló okmány, dokumentum, és ez a betöltéshez, a feladat ellátásához szükséges. Ez megint egy szubjektív kategória egyrészt, másrészt azt gondolom, hogy mérlegelni kell mindig a felvételnél azt, hogy a feladatok ellátására olyan embereket foglalkoztassanak, akiket a végzettségük alapján a hozzájuk tartozó illetményekkel párosítva meg lehet fizetni. Az alapilletmény eltérítésének lehetőségére is sort lehet keríteni. Akár 20 százalékkal csökkenteni lehet, akár 50 százalékkal pedig meg is lehet növelni. Nincs azzal baj, hogy ha ezt meg lehet tenni, ha növelni lehet, csak a csökkentésnél m indenképpen gondoskodni kell arról, hogy annak az indoklási háttere valós alapokon nyugodjon. Az, hogy a minimum a garantált bérminimum összege kell legyen, megítélésem szerint nem elvárás, hanem a törvényeknek való minimális megfelelés. A vezetők illetmén ypótléka, az alapilletményen túli illetménypótléka 20 százalékos mértéket tesz ki az alapilletményhez képest.
