Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2341 másik párt nem használhatja fel ezeket. Az én fejemben az, hogy egy tiszta, őszinte feltárás, abban az is bent van, amiről ön beszélt, hogy bizony voltak olyanok, akik nem tudták valószínűleg elkerülni, hogy egy nehéz helyzetbe kerüljenek, és ezért valami olyannak legyenek a részei, ami ellen adott esetben minden porcikájuk tiltakozott. Tehát én pusztán csak némi objektivitást várnék el önöktől is, amikor erről a kérdésről b eszélünk, és én pusztán azt tettem szóvá ennek a törvénynek a kapcsán vagy ennek a módosításnak a kapcsán, hogy szerintem az a testület, amit önök létrehoztak, az nem teljesíti azt a feladatát, ami miatt önök létrehozták. És ezen azzal változtatni, hogy mo st milyen összeférhetetlenségi nyilatkozatot meg mit nem kell kitölteni, szerintem az egy porhintés, azzal nem kell foglalkozni. Hanem valóban azzal kell törődni, hogy a múltnak a különböző tragédiái, bűnei vagy sötét oldalai valóban eljussanak a fiatalokh oz, akik már nem élték meg hál’ istennek ennek a rendszernek a legkeményebb időszakát vagy a hátrányait adott esetben, mert úgy nem követjük el a múlt bűneit, ha emlékezünk arra, hogy mi történt. Igaz ez a kommunista bűnökre, igaz ez a holokausztra, hogy e gy másik tragédiát említsek a múltból. Tehát én pusztán csak azt mondom, hogy objektíven, kellő önmegtartóztatással és boszorkányüldözés nélkül álljunk ehhez a kérdéshez hozzá, ne pedig ilyen pártpolitikailag, meg kioktatom én ezt meg azt meg a másikat, és kinek mihez van joga. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, Mesterházy Attila képviselő úr. Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már nem szóltam volna hozzá, de megmondom őszintén, László Tamás felszólalása teljes mértékben felháborított. Képviselő úr, egyszerűen sunyi módon az, amit ön csinál, és amit ön mondott itt, az felháborító. Egyszer belevitte a politikát, sunyi, bújtatott módon megvádolta egyébként Hajdu Lászlót, akiről nem tudom, hogy Hajdu László egyébként elkövettee ezeket a bűnöket vagy nem, de ön még itt is belevitte a politikát az ellenfelébe, akinek nem tudja megbocsátani azt, hogy ön ott abban a kerületben elveszítette azt a teljh atalmát, amivel rendelkezett, és élethalál ura volt. A másik, ami felháborít, és kikérem magamnak az áldozatok nevében is vagy akár nagyapám nevében is, hogy ön mentegesse azokat az embereket, akik családokat és emberi életeket tettek tönkre! Kikérem maga mnak, hogy ön megpróbálja felmenteni ezeket az embereket! Egyetlenegy valakinek lehet joga ahhoz, hogy megbocsát ezeknek az embereknek vagy nem, ha nyilvánosságra kerül a neve: az áldozatoknak. Az áldozatoknak kellene megadni azt a lehetőséget, hogy az áld ozat eldöntse, hogy az adott embernek, aki tönkretette, mondjuk, az ő életét, tönkretette a családja életét, vagy bármelyik családtagjának a haláláért felelős lehet azzal, hogy jelentett róla vagy besúgta, vagy bármit csinált, hogy ő megbocsásson ennek az embernek. (13.20) És én hiszem azt, hogy nagyon sokan megbocsátanának, de az nem azt jelenti, hogy akkor ezeknek az embereknek a nevét el kell titkolni, mert önök úgy gondolják, hogy azzal védik azokat a bűnösöket, akik, még egyszer mondom, emberi életeket tettek tönkre. Nem! Meg kell ismerni ezeknek az embereknek a nevét, meg kell tudni! Joga van megtudni az áldozatoknak, az áldozatok családjainak, hogy kik voltak azok, akik tönkretették őket, és majd ők eldönthetik. Sőt, egy kicsit továbbmennék, csak nem akarok teljesen elmenni ebbe az irányba, nehogy még megmosolyogjanak esetleg - Vejkey Imre nem fog megmosolyogni érte , még az áldozatoknak sincs joga egyébként megbocsátásra, mert nem vagyunk istenek. Egyvalakinek van joga: Istennek megbocsátani ezeknek a bűnösöknek.