Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
2340 egyébként nagyon sok bű nöm volt azzal kapcsolatosan, de ettől függetlenül önöknél most nagyon nagy divat lett újra, hogy kommunistáznak. Kérdezze meg Budai Gyula képviselőtársát, aki most nincs jelen, aki mondjuk, az egész komplett bírói kart lekommunistázta nem olyan régen. Úgy hogy értem ezeket az indulatokat, amelyeket önök próbálnak generálni, csak tudja, az a méltatlan, hogy ön akar minket kioktatni. Én nem oktatom ki önt, csupán visszautasítom azt, amit mondott. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönö m, képviselő úr. Mesterházy Attila MSZPs képviselő úr felszólalása következik. MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Valóban felháborító, hogy László Tamás azt gondolja, hogy ő megmondhatja a parlamentben, hogy kinek van joga hozzá szólni egy témához, és kinek nincs joga hozzászólni egy témához. (Dr. Józsa István: Alkotmányos alapjog!) Alapvetően én azt gondolom, egyvalamiben igaza van, hogy voltak sokan, akik nem önszántukból csatlakoztak ennek a rendszernek a szolgálatába, vagy aká r III/IIIas ügynökként nem szórakozásból vagy jókedvükből végeztek ilyen tevékenységet, és biztos, hogy sokszor sokféle családi tragédia vagy egyéb más élethelyzet okán állhatott elő ez a helyzet. Szerintem ez egy igaz állítás. Mint ahogy az is igaz állít ás, hogy voltak, akik meg ennek ellenére sem csatlakoztak, és voltak, akik meg lelkesedésből csatlakoztak. Tehát egészen biztos több kategóriája van ennek a körnek, hogy ki milyen motiváció vagy kényszerhelyzetek alapján csatlakozott ehhez. Sokan mondják, hogy sok embernek az MSZMPbe is be kellett lépnie, ugye, merthogy a karrierje vagy a családjának az anyagi, egzisztenciális biztonsága, vagy nem tudom, micsodája függött ettől. Én alapvetően ezt abszolút elfogadom egy emberi lépésként, nem is ítélem el, h ogy is tehetném; de hozzáteszem, voltak azért olyanok, akik ennek ellenére nem léptek be az MSZMPbe, annak ellenére, hogy adott esetben ez esetleg a karrierjüket háttérbe szoríthatta volna, vagy adott esetben nem adott olyan fellendülést az ő karrierjükne k. Például nekem a szüleim nem léptek be az MSZMPbe; valahogy úgy volt, hogy őnekik is mondogatták, de ők nem akartak belépni az MSZMPbe. Én nagyjából annyi idős vagyok, mint az ön fia, tisztelt képviselő úr, hiszen megnéztem az életrajzát, ’73ban szüle tett az egyik gyermeke, én ’74ben születtem. Tehát legalább annyi közöm van nekem is ahhoz a rendszerhez, mint az ön fiának amennyi köze van ehhez a rendszerhez. És csak a tisztánlátás végett: mi egyszerűen csak nem akarunk pálcát törni senki fölött sem. Nem akarjuk azt, hogy az igazságot pártpolitikai alapon mondják meg. Erről szól, amikor arról beszélünk, hogy százszázalékos nyilvánosságot kell adni. Ön azt mondja, hogy egy MSZPs - nem MSZMPs, egy MSZPs! - nem szólalhat meg ebben a témában. Na de kére m, akkor ön hogy tudja elviselni azt, hogy Kövér László, a házelnök MSZMPtag volt, Járai Zsigmond MSZMPtag volt, Matolcsy jegybankelnök, miniszter MSZMPtag volt, Martonyi János miniszter MSZMPtag volt, Hoffmann Rózsa államtitkár asszony MSZMPtag volt, Stumpf István miniszter, alkotmánybíró MSZMPtag volt, Fónagy János államtitkár úr MSZMPtag volt, Chikán Attila volt miniszter MSZMPtag volt, Boros Imre miniszter MSZMPtag volt, Mikola miniszter úr, jelenleg államtitkár MSZMPtag volt, Harrach úr, frak cióvezető MSZMPtag volt, Schmitt Pál szintén az volt. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a magyar történelem sokkal bonyolultabb és színesebb annál, mint hogy ilyen egyszerű módon lehessen különbséget tenni ember és ember között. És abban önnek igaza van, hogy ez a vita egy bonyolultabb vita, mint pusztán feketefehéren megvitatható kérdés. Éppen ezért attól én óvakodnék, amikor ilyen kinyilatkoztatásokat teszünk, hogy kinek van joga megszólalni, és kinek nincs joga megszólalni egy olyan kérdésben, ami a magyar történelmet komolyan érinti, és ráadásul nagyon közel van még ez a történelem ahhoz, hogy ezt kellő objektivitással lehessen megítélni. Tehát én pusztán csak ezért próbáltam azt mondani, hogy tiszta, őszinte és teljes körű feltárásra van szükség, ahol pártpolitikai célokra sem egyik kormány vagy egyik párt, sem a másik kormány,
