Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
2252 Felszólalásomban egy összegző véleményt fogok többségi véleményként megfogalmazni. Megállapítottuk, szinte az összes bizottság egyetértett abban, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi és formai követelményeknek egyaránt. Képviselői módosító jav aslat nem került benyújtásra. Egyedül a Költségvetési bizottság nyújtott be egy inkább technikainak nevezhető módosító indítványt. Ez arra irányul, hogy a köznevelési közfeladatot ellátó egyházi fenntartókat az állami és az önkormányzati fenntartókkal azon os állami támogatás illeti meg, ennek átvezetéséről rendelkezett a módosító indítvány. Ezúton szeretném ismertetni a bizottságok többségi álláspontjait. Azokon a helyeken, ahol a bizottságok nem készítettek ilyen véleményt, ott nem fogom megismételni, hogy a bizottságok a házszabály szerinti benyújtással egyetértettek. A Költségvetési bizottság többségi véleménye: a makrogazdasági mutatók tekintetében a 2016. évet 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel zártuk, ami az EU átlagos szintje feletti teljesítményne k számít. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 1,9 százalékra teljesült, miközben a nemzetiössztermékarányos bruttó államadósság a 2015. évi 74,7 százalékos szintről 73,9 százalékra csökkent. Örömteli, hogy a magyar államadósság szerkezete i s átalakult. A devizaarány a 2011. év végi 52 százalékról 29 százalékra, a külföldi hitelezők aránya pedig 65 százalékról 42 százalékra csökkent. (18.20) Ez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez. Az államházta rtás stabilitását jól mutatja az a tény, hogy a költségvetés módosítására mindösszesen egy alkalommal került sor a 2016os esztendőben. Ebben a módosításban a kormány javaslatára 420 milliárd forint többletforrás került biztosításra többek között az oktatá sra, a családok támogatására, gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére. Fontos kiemelni, hogy az előző esztendőben mindhárom nagy hitelminősítő ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte orszá gunkat, amelynek köszönhetően még stabilabb lett az adósságfinanszírozás. A háztartások javuló jövedelmi helyzete növeli a fogyasztást, ami 4,2 százalékos volt 2016ban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több embernek van munkája. A foglalkoztatottak szám a 3,4 százalékkal bővült tavaly, az aktivitási ráta pedig elérte a 70 százalékot. Az export továbbra is meghatározó, amit az is mutat, hogy az előző esztendőben rekordszintet ért el a külkereskedelmi többlet. A makrogazdasági folyamatok és a tényadatok tük rében összességében megállapítható, hogy 2016ban a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. A Kulturális bizottság nem fűzött hozzá különvéleményt. A Külügyi bizottság véleménye: a klasszikus diplo máciai, külgazdasági és kulturális diplomáciai feladatok Külgazdasági és Külügyminisztériumban történő integrációja 2016ban gyorsabb reagálást tett lehetővé, nőttek a külpiaci sikerek és a magyar kultúra és oktatás iránti igény. A minisztérium konzuli szo lgálata szakszerűen járt el érdekvédelmi feladatainak ellátása során, beleértve az olyan tragikus események kezelését is, mint a tömeges illegális migráció miatt Európát sújtó problémák. 2016ban sajnos magyar áldozatot is követeltek a terrortámadások. Az egységes külgazdasági irányítási rendszer kialakítása befejeződött, a külgazdasági attasék száma 145 főre, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által nyitott irodák száma pedig 48ra nőtt, a Nemzeti Befektetési Ügynökség által támogatott projektek eredményeként 2 020ig közel 18 ezer új munkahely jön létre 3,2 milliárd eurónyi beruházással. 2016ban indult a vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési program, összesen 7 milliárd forint költségvetéssel. A minisztérium 2016ban 235 milliárd forintból gazdálkodott, amiből a 123 külképviseletből álló diplomáciai, konzuli hálózat működtetésére 74 milliárd került kifizetésre.
