Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
2253 A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye: a jelenlegi uniós ciklusban 2800 milliárd forint van természet- és környezetvédelmi célokra, ami 500 milliárd forinttal több, mint az előző uniós ciklusban. Az előző uniós ciklus környezetvédelmi programjai 2016ra befejeződtek, az új ciklus programjai pedig még nem léptek elszámolási időszakba. A 2016. évi környezetvédelmi kiadásokban ezért látható c sökkenés az előző évekhez képest. A környezetbarát közlekedés fejlesztése érdekében jelentős tömegközlekedési, kerékpárútfejlesztések történtek. Az adó- és illetékrendszer ösztönzőleg lépett fel a környezetbarát magán- és céges járművek elterjedésében. A Gazdasági bizottság többségi véleménye: a 2016os költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben egyértelműen látható, hogy a 2010 után megjelölt célokat sikerült teljesíteni. A munkaerőpiacon rejlő tartalékokra alapozva sikerült növekedési fordulatot elérn i a hazai gazdaságban, amelynek köszönhetően tartós bővülés alakult ki. Ez a folyamatos növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is jól teljesítettek. A 2016os év legjelentősebb gazdaságpolitikai fejleményei közé tartozik a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött novemberi bérmegállapodás. Ez a megállapodás az elkövetkező években hozzájárul a hazai munkapiac kínálatának bővítéséhez a munkavállalói hajlandóság emelkedésével, a minimálbér és garantált bérminimum emelé sével, illetve ezzel együtt a munkaadói adóterhek és a társaságiadókulcs csökkentésével együtt. A kormányzati intézkedések hatására az aktivitási ráta elérte a 70,1 százalékot, amely a foglalkoztatás bővülése és a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra csök kenése mellett következett be. A belső keresleten belül a háztartások fogyasztási kiadása az előre jelzett 3,6 százalékos növekedésnél gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt. A vártnál nagyobb növekedés mögött több tényező állt, egyrészt folytatódott a foglalkoz tatás dinamikus bővülése, másrészt - az alacsony inflációnak is köszönhetően - emelkedtek a reálbérek, ami szintén elősegítette a belső kereslet élénkülését. A reálgazdasági többlet számottevő növekedése a folyó fizetési mérleg egyenlegében is tükröződött, a 2015. évi 3,5 százalékos többlet után 2016ban 6,1 százalékos aktívum alakult ki. A külső finanszírozási képesség a GDP 6,2 százalékát érte el 2016ban. A jelentős külső nettó finanszírozási képességnek köszönhetően Magyarország nemzetiössztermékarány os nettó külföldi adóssága a 2015. év végi 24,9 százalékról a 2016. év végére 19,2 százalékra csökkent. A magyar export 3,4 százalékos növekedése tavaly meghaladta az import növekedési ütemét. A külkereskedelmi többlet a tavalyi évben is rekordmagasságot é rt el, és ez érdemben járult hozzá a növekedéshez. A Nemzetbiztonsági, a Honvédelmi és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nem fűzött különvéleményt a törvényjavaslathoz. A Mezőgazdasági bizottság többségi véleménye: a mezőgazdaság folyó áron szá molt kibocsátása 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit, és ezzel a korábbi évek kiváló eredményei után ismét rekordot döntött. A megtermelt termékek jelentős része a külföldi piacokat célozta, így az export meghaladta a 8 milliárd eurót, beállítva ezze l minden idők második legjobb agrárexporteredményét. A növekedés motorja a növénytermesztés volt, de ahhoz az állattenyésztés is hozzá tudott járulni. Napraforgóból, repcéből, szójából, árpából és kukoricából minden idők legmagasabb hozamai születtek, a b úza hozama pedig 28 éves csúcsot döntött. Ezek az eredmények egyaránt köszönhetőek a kedvező időjárásnak és az ágazat kiemelkedő technikai színvonalának. Az állattenyésztési ágazatban tavaly a stabilizáció jelei mutatkoztak: a sertés- és a szarvasmarhaága zat is növekedéssel zárta az évet. Enyhén nőtt a tejtermelés is. Összességében a legnagyobb bővülés a baromfiágazatban mutatkozott, ám ezt a növekedést sajnos megtörte az év végén jelentkező madárinfluenzajárvány. Az állattenyésztésre jelentős hatást gyako rolnak a 2014 óta folyamatos áfacsökkentések. 2016. január 1jétől 27ről 5 százalékra csökkent a sertés tőkehús általános forgalmi adója, amelynek eredményeként az áfacsökkentés már a teljes sertéstermékpályát lefedi, javítva az ágazat teljesítményét.
