Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
219 elsősorban igazgatási feladat a közmegegyezés szerint, és a polgári jog és a bíróságok környezetvédelmi tevékenysége marginális. A károsultak magatartása és az ítélkezés maga is konzerválja a kialakult helyzetet. A környezetvédelem a polgári jogunkban két intézmé nyrendszerre, a kárfelelősségre és a szomszédjogra, valamint néhány ügycsoportra korlátozódik. A perlési kedv lanyha, általában olyan egyszerű esetek kerülnek csak a bíróságok elé, amelyek, ha egyáltalán felvetik, nem élezik ki a polgári jog speciális alka lmazási problémáit. A polgári jog hatásfoka azért is alacsony, mert nem várnak többet tőle. Ha viszont költségkedvezményekkel megtámogatva a társult perlés nemcsak munkaügyi, illetve fogyasztói jogviták számára lenne nyitva, hanem például környezeti ügyekb en is a birtokvédelem eszköze lenne, az alapvetően járulhatna hozzá a környezetvédelem polgári jogi eszköztárának erősítéséhez, könnyebb lenne az egyéni kár bizonyítása, és csökkenne az egyenlőtlenség, ami a szennyező és az egyes károsultak viszonyában ele ve gátlóan hat. Szintén a kollektív igényérvényesítés lehetőségének bővítését indokolná a nemzeti vagyonnal való rendelkezéssel, például a földprivatizációval vagy az államot megillető, kizárólagos gazdasági tevékenységek végzésére vonatkozó jog gyakorlásá nak átengedésével összefüggő tömeges jogsérelmek hatékonyabb orvoslásának szükségessége vagy a betegjogok érvényesítése. A törvényjavaslat a tárgyi költségmentességgel, illetve tárgyi költségfeljegyzési joggal rendelkező ügyek fokozatosan szűkölő körét ala pvetően a hatályos szabályok szerint hagyja. Az LMP álláspontja szerint viszont a tárgyi költségkedvezmény jogát éppen ki kellene terjeszteni egyrészt a kilátástalan helyzetben lévő devizahitelesek pereire vagy éppen a fogyasztói jogok érvényesítésével kap csolatos perekre, avagy ha a pert a törvényben biztosított közérdekű keresettel indítják meg. A Lehet Más a Politika szerint ezekben az esetekben az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételei nem adottak. Ezek az összegek az államháztartás ö sszvolumenéhez képest alacsonyak, ugyanakkor a pertárgy, illetve maguk a perek és azok költségei az érintettek teljes egzisztenciáját romba dönthetik. Az égető problémát természetesen a devizahitelesek jelentik, az elmúlt évek elégtelen szabályozási lépése i következtében még mindig nincs megoldás ugyanis a volt devizahitelesek jelentős részének helyzetére, még mindig rengeteg peres eljárás indul a bíróságon, évente több ezernyi lakóingatlan kerül kényszerértékesítésre, és százezres nagyságrendben élnek csal ádok veszélyeztetetten a lakhatásuk elvesztése miatt. A jogegységi döntések ellenére sem rögzült, hogy az árfolyamkockázat kit terhel és milyen mértékben, és hogy a devizahitelestörvények megfelelneke az uniós szabályozásnak. A kormány a devizahitelesek ügyét a végtörlesztés lehetővé tételével, a forintosítással és az eszközkezelő felállításával lezártnak tekinti. Ehhez képest a korábbi devizahitelesek közül jelenleg több ezren várnak kilakoltatásra, mindennaposak az elkeseredett tüntetések és egyéb figye lemfelhívó akciók, mert nagyon sokaknál a törlesztőrészletek, illetve az adósságállomány az egekben maradt, esélyt sem adva arra, hogy ebből a csapdahelyzetből önerőből bármikor kikerüljenek. Nem igaz tehát, hogy a kormány mindent megtesz a károsultak érde keinek védelméért, ahogy hazugság az is, hogy az MNB mentette meg a devizakárosultakat. Éppen itt az ideje, hogy a kormánytöbbség tegyen valamit ez érintettek megmentése érdekében, példának okáért nulladik lépésként a kilátástalan helyzetbe került adósok f eje felül legalább a jogérvényesítés akár milliós eljárási költségének Damoklész kardja tűnjön el. Természetesen a jogérvényesítés, ezen belül a bírósághoz fordulás általános ingyenessége megvalósíthatatlan, ugyanakkor a mentességek és a kedvezmények megha tározásakor a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg, aminek során az LMP szerint végre olyan jogokra is tekintettel kellene lenni, amilyen például az egészséges környezethez vagy a szociális biztonsághoz való jog, és olyan gazdasági vagy társad alompolitikai célkitűzéseket is figyelembe kellene venni, amelyekkel az előttünk fekvő törvényjavaslat sajnos adós maradt.
