Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, valamint A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
213 Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindhárom törvényjavaslat egységes célja, hogy az Országgyűlés által 2016. november 2 2. napján elfogadott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Pp. 2018. január 1jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulása, továbbá a jogrendszer koherenciájának és egységének megőrzése érdekében alkosson jogszabályt. Az együttes tárgyalásra kerülő törvénycsomag legterjedelmesebb javaslata az új Pp. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17165. számú előterjesztés. A törvényjavaslat 73 törvényt módosít, köztük olyan nagy terjedelmű, kódexszi ntű törvényeket, mint az illetéktörvény, a csődtörvény, a cégtörvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény. A törvényjavaslatban található módosítások egy része technikai jellegű, míg a módosítások nagy rész e alapos megfontolást igénylő tartalmi változást jelent, hiszen az egyes törvényekben szabályozott peres eljárási szabályokat hozzá kellett igazítani az új Pp. osztott perszerkezetéhez, megváltozott szabályozási logikájához és az új terminológiájához. A T/ 17166. számú másik törvényjavaslat szintén szorosan kapcsolódik az új polgári perrendtartáshoz. A szabályozás kialakításánál kihívást jelentett, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárások száma a 2016. évi statisztikát alapul véve már meghaladta az 1 milliót, melyek közül a polgári ügyek száma közel 700 ezer volt. Ezek az eljárások jellegüket tekintve is nagyon különbözőek, több mint százfajta polgári nemperes eljárás létezik. E nemperes eljárások heterogén jellege indokolja, hogy a törvényjavasl at csak azokat a legfontosabb, az új Pp.től való eltérést jelentő legalapvetőbb szabályokat jelenítsék meg, melyek valamennyi polgári nemperes eljárásban alkalmazandók. Ezek közül ki kell emelni, hogy a nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, mely kézenfekvőnek tűnhet, pedig vannak kifejezetten perszerű nemperes eljárások is, ahol bizonyítást vesz fel a bíróság és tárgyalást tart. Például ilyen a szellemitulajdonvédelem, az iparjogvédelem területén van. Szintén fon tos eltérés az új Pp. szabályaitól, hogy a polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nincs helye magánszakértő alkalmazásának, mert az új Pp.beli konstrukció az ellenérdekű felek meglétére, a kontradikcióra épül, a nemperes eljárásokban pedig jellem zően nincs ellenérdekű fél. Emellett a polgári nemperes eljárások körében rendelkezni kell a peres eljárásokra irányadó és alapvetően ott értelmezhető ítélkezési szünet főszabályként történő kizárásáról is. A harmadik, a T/17167. számú törvényjavaslat a kö ltségmentességi és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazását vette célba, erről szól. Az állam kötelezettsége olyan intézményrendszer működtetése, amelynek keretében támogatás nyújtható a jogvitában érintett felek számára azért, hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a jogi ismeretek hiánya, illetve az sem, hogy a fél az eljárás során felmerülő költségeket jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem képes megfizetni. Erre tekintettel a jogi segítségnyújtásr ól szóló törvény döntően rászorultsági alapon jogi képviseletet biztosít, és a támogatott személyt mentesíti a képviselet költségének előlegzése vagy viselése alól. Másfelől az illetékről szóló törvény, továbbá az egyes eljárási törvények az eljárások miat t felmerülő költségek előlegzése vagy viselése alóli mentességet eredményező költségkedvezményeket biztosítanak. A törvényjavaslat a tárgyi kedvezménnyel preferált eljárások körében döntően nem változott. A javaslat azokban az eljárásokban biztosítja a köl tségkedvezményt a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól függetlenül, amelyben elbírálandó jogviszony társadalmilag kiemelt jelentőségű, vagy ahol az eljárásnak nincs alternatívája. A javaslat a személyes, tehát alapvetően a jövedelmi és vagyoni helyzettől függ ő költségkedvezmények szabályozását jelentősen megújítja. A javaslat a személyes költségfeljegyzési jog bevezetésével széles körben hatékonyan biztosítja a rászorult személyek számára a bírósághoz fordulás joga gyakorlásának tényleges lehetőségét. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja mindhárom törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
