Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1989 A változó gazdasági igényekre és elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája Magyarországon. A változtatások eredményeképpen a szakgimnáziumokban jelentősen emelkedett a munkaerőpiacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, azonban az is ér zékelhető, hogy ennek pozitív hatásai a különböző ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek. Erre tekintettel célszerű továbblépési lehetőségként jelenik meg a javaslatban a szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai képzési tartalom egy rés zének választhatóvá tétele. Ezért is célszerű a hatályos szabályozás szerint az érettségihez kapcsolt mellékszakképesítés elválasztása, elkülönítése és a tanuló számára szabadon választhatóvá tétele, vagyis a tanuló döntheti el, hogy milyen irányban halad jon tovább. A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellékszakképesítés tananyagtartalma helyett a képző iskola által biztosított más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciát fejlesztő, vagy gyakorlati i smeretet bővítő képzésben vesz részt. Mindezek mellett az előterjesztés új érdekképviseleti forma, az ágazati készségtanácsok létrehozásával kívánja elősegíteni, hogy a gazdaság új módon kapcsolódjon be a szakképzés fejlesztésébe, az egyes gazdasági szekto rok képzési igényeinek meghatározásába, azok formálásába. Az ágazati készségtanácsoknak az Európai Unió számos tagállamában már egyébként jól működő példáját követve, az adott gazdasági ágazat szereplői közül saját maguk által kiválasztott képviselőik révé n közvetlen befolyást kaphatnak a szakképzés és a felnőttképzés keretében folyó képzések szakmai tartalmainak ellenőrzésére, módosítására, a vélemények megfogalmazására egyaránt. Mindezek mellett megújul a nem állami szakképzési kapacitások állami feladate llátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere, valamint a szakgimnázium 11. és 12. évfolyamaira kiterjesztett tanulószerződési lehetőség, a duális szakképzési rendszer további hatékony erősítése érdekében. A tanulószerződés kötésére j ogosult egyéb szervek, szervezetek körének kibővítése elsősorban a honvédelem, valamint a szociális és pedagógiai ágazatok esetén a gyakorlati képzést szervezők körének bővülését és szélesítését is szolgálja. További változásként jelenik meg a javaslatban, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti, így tulajdonképpen országos szinten sokkal egyenletesebben, átfogóan b iztosítható a szakképzési kapacitások elosztása és ezek összehangolása. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosításának elsődleges célja a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése és e cél érdekében a felnőttképzés rugalmass á tétele. Az előterjesztés ezért megteremti a lehetőségét, hogy a nagyvállalatok beszállítói képzései belső képzésként kerülhessenek megvalósításra, így innentől kezdve e képzések engedély nélkül, a törvényi szabályrendszer csupán néhány elemének betartása mellett is végezhetőek lesznek a jövőben. Ismeretes az is, hogy a szakképzési törvény 2015ben végrehajtott módosítása során a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés kötésére jogosult úgynevezett egyéb szervezetek bevonásra kerültek a hozzáj árulásra kötelezettek körébe, és ebből adódóan ezen alanyi kör a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményrendszert. Jelen javaslat keretein belül az egyéb szervezetek számára tovább bővül a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolható, illetve vi sszaigényelhető lesz a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. Az így végrehajtott módosítás elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése. Vé gül fontos szabályozási cél a felnőttképzésről szóló, előbb említett 2013. évi LXXVII. törvény szankciórendszerének a fokozatosság elve alapján történő korrekciója is, valamint az, hogy a
