Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1939 Köszönöm szépen. Tehát a szolgál tatásokhoz történő hozzáférés és a versenyképesség javításának kulcseszközei. A fentiek alapján a KDNP frakciója az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen a türelmet, és köszönöm szépen, elnök úr, a megértését. ELNÖK : Köszönöm szép en. Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon! ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos pontj a csupán technikai módosítást tartalmaz, illetve nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés. Ezekkel nincs is gond, viszont a saláta csak zöldség formájában egészséges; ilyen törvényjavaslat képében nem. Nem áttekinthető. Sok esetben a valós szabályozási célt nagyon nehéz kihámozni belőle, az indokolások pedig elnagyoltak, és nem terjednek ki minden szabályozott pontra. A törvénymódosítási javaslat lényegében két igen jelentős témakör köré csoportosul. Az egyik a NIF Zrt. által elvégzett közúti fejlesztés ek befejezést követő tulajdonjogi átadása a törvény szerinti tulajdonosnak, üzemeltetőnek, kijelölt önkormányzatoknak. Egyébként eléggé meglepő, tulajdonképpen visszás is, hogy ezekre az átadásokra jogszabályi hiányosságok okán hosszabb ideje nem kerül sor . A másik az elektronikus jegy- és bérletkiadási rendszerek integrálása a közösségi közlekedésben, illetve ezekből adatok kinyerése a közlekedésszervezők számára. Ez utóbbinál elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a tervezet sajnos nem azonos a Jobbik válas ztási programjában szereplő elképzeléssel, amely utóbbi az egységes jegy- és bérletrendszerek bevezetését tűzi ki célként. A javaslat a szolgáltatói elektronikus jegyértékesítő rendszerek integrációjáról szól. Bevezetése jelentősen segíti az ügyfélbarát mű ködést, továbbá az igénybevételi információk gyűjtését és feldolgozását. Megvalósulása mindazonáltal előszobája lehet annak a stratégiai célnak, hogy a tarifarendszerek reformjával egy időben a bevételek beszedése a szolgáltatóktól a közlekedésszervezőhöz kerüljön át. Szót kell ejteni azokról a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelésekről is, amelyek célja a személyszállítási törvény módosítása; a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitásához kapcsolódó EUrendeleteknek tulajd onképpeni átvétele. A végső cél egy egységes európai közlekedési térség kialakítása az európai tagállamok közlekedési rendszereinek integrálásával. Illetve az is cél, hogy a modális részarányon, közlekedési részarányon belül a vasútnak a részaránya nőjön, hiszen minden egyes érv emellett szól; környezetvédelmi érvek is, hiszen az összkárosanyagkibocsátás 26 százalékáért felel a közlekedés, ezen belül viszont a vasút környezetszennyező kibocsátása nagyon elhanyagolható. A liberalizációval kapcsolatosan azon ban meg kell fogalmaznunk azokat a gondolatokat, amelyek szerint a tőkeerős versenytársak a hazai vállalatnak a versenyhátrányát okozhatják adott esetben, hiszen a jó forgalmú vonalak kimazsolázásra kerülnek, a periféria pedig akár az állam nyakán is marad hat, úgyhogy liberalizációra csak jól szabályozott környezetben kerülhet sor, különben nem verseny lesz, hanem piacfelosztás, mint ahogy egyébként az történt annak idején az Egyesült Királyságban is, és ami teljes vasúti katasztrófát okozott. (10.50) De n ézzük a részletes kifejtést az 1988. évi I. törvényhez kapcsolódóan! Az 1. §: a rendelkezés a gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálataival kapcsolatban kiadott határozatok esetében vezeti be a fellebbezési jog intézményét, amely eddig nem állt rendelke zésre. Ez egy teljes mértékben támogatható javaslat, amely egy joghézagból eredő jogkorlátozás demokratikus korrekciójának is tekinthető. A 2. § egy kivétellel a NIF Zrt. és az önkormányzatok közötti közúti építési beruházást követő tulajdonjog rendezésére és annak bejegyzésére vonatkozó szabályrendszert tartalmazza. A
