Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1940 rendelkezések véleményem szerint nem tartalmaznak nem támogatható elemeket, sőt, hogy valami kis dicséretet is csempésszek bele, mivel az önkormányzati tulajdon gyarapodását, erősítését jelen tik, decentralizációs jellegűek. Ráadásul pontosítja a szabályozást abban a tekintetben, hogy az átadás minden esetben könyv szerinti értéken történik. Támogatandó az az elem is, hogy amennyiben állami tulajdonú ingatlanon helyi célú közút beruházása törté nik meg, úgy nemcsak az út, de az ingatlan tulajdonjogának átadása is meg kell történjen az önkormányzat javára. Megjegyzem, a tulajdonjog vagy a kezelői feladatok átadása nem jelenti az önkormányzatok számára a fenntartáshoz szükséges források elégséges n övekedését, és ez bizony probléma. Az indoklás ki is tér erre a problémakörre, amikor megjegyzi, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint az önkormányzatoknak igényelniük kell az átadást, amit sok esetben nem tesznek meg, mert ezzel a fenntartási kötel meket is megkapják. A módosítást követően az átadás nem kérelemre, hanem a törvény erejénél fogva történik. Mint tudjuk, a fenntartási források elosztása erősen diszkriminatív, a mérleg a jelentősebb lakosságszámú települések felé hajlik, ezért a tiszta tu lajdonviszonyok előnye rögvest párba áll a diszkriminatív fenntartásiforráselosztás létező hátrányával. A 29. § (9) bekezdése egy ügyes rendelkezés. Egyrészt kötelezi a magánutak tulajdonosait arra, hogy a közforgalom elől elzárt és a közforgalom számára megnyitott magánutak státuszát engedélyeztessék, illetőleg kötelezi őket az ingatlannyilvántartásba történő státuszbejegyezésre saját költségükön, másrészt e kötelmek nemteljesítését a magánút közforgalom számára nyitott státuszával szankcionálja, ha a tul ajdonosok a törvényi kötelmüknek nem tennének eleget. Némi előrelépést érzünk. Néhány esztendővel ezelőtt történt a dolog DélSomogyban, amikor a Benettonuradalom fogta magát és elzárta az egyébként valóban az ő tulajdonukban álló, de közforgalom elől el nem zárható utakat a helyi lakosság elől. Ekkor mi néhányszor odamentünk, leemeltük ezeket a kapukat, félredobáltuk. A hatóság akkori válasza nem az volt, hogy legalább jelképi erővel megbüntette volna néhány ezer forintra az ezt a galádságot elkövetőket, hanem átminősítették ezeket a magánutakat közforgalom elől elzárhatóvá. Reméljük, hogy a módosítás értelmében ettől kezdve ezek az új Döbrögik jobban vigyáznak az ilyen tettekre. A 3. § a közúti beruházáshoz kapcsolódó közműkiváltási és közműfejlesztési fe ladatok egyeztetési, műszakitartalommeghatározási és finanszírozási eljárásrendjét pontosítja. Látható, hogy érdemi változtatások történnek a határidők meghatározása, pontosítása tekintetében azért, hogy a közműfejlesztések időbeni elhúzódásából fakadó ká rokat mérsékeljék. Ugyanakkor az indokolt közműkiváltások és fejlesztések műszaki tartalmának meghatározása és az erről szóló megállapodások reális korlátja továbbra is a finanszírozó, kötelezettségvállaló képessége marad. A 11. § szerint a NAV is elrende lhet útzárat a jövőben közúton vagy közforgalmat bonyolító magánúton: EKÁER és jövedéki ellenőrzések. Nos, ezzel nehéz helyzetbe hoznak minket - nem tudom, hogy politikailag mennyire támogatható a dolog. Jelenleg az útzár elrendeléséhez rendőrségi közreműk ödésre van szükség, de elnézve Tállai úr ténykedését, azért kétszer meggondolnánk, hogy ehhez mennyire adjuk a támogatásunkat. Mindenesetre elméletben a dolog támogatható. A 13. § a bányászatról szóló törvényt módosítja. Ezt a módosítást viszont nem tudjuk támogatni. Gyakorlatilag felfüggeszti a bányászati törvény előírásainak alkalmazását azon kitermelőhelyek létesítése vonatkozásában, amelyek gyorsforgalmi utak alépítményeinek anyagát biztosítják. Ez a javaslat a környezetvédelmi, vízügyi, területhasznála ti érdekek semmibevételét jelenti, ráadásul gátolja annak lehetőségét, hogy a gyorsforgalmiútalapok létesítésénél megfelelően előkészített építőipari és útbontási törmelékek felhasználását részesítsék előnyben, márpedig ez szerintünk egy fontos lépés és c él lenne. Végtelenül sajnálatos, hogy a Gyurcsánykormány szemléletét tükröző, az egyes kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény nemcsak hogy hatályban lehet, de azt jószerével minden, a kormány számá ra kedves vagy politikailag preferált beruházásnál alkalmazzák, lényegében ellehetetlenítve a társadalmi, környezetvédelmi, épített környezeti, területhasználati, földvédelmi szempontokat, ezáltal nem
