Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
185 Ezt hallhattuk, hogy egy korábbi eljárásban a magyar állam is vitatta; ennek a részlet eit bizonyos mértékig ismerhetjük, nyilvánvalóan oly mértékben nem, hogy mit kellett volna vagy mit lehetett volna még tenni, hogy meggyőzzük az EUt. Nem tudom, pont emiatt, hogy esetleg bizonyos törvénymódosítások kiküszöbölhették volnae azt, hogy állam polgárságtól függetlenül a közjegyzői hivatást meg kelljen nyitni, vagy ez volt az egyszerűbb helyzet, mert mondjuk, túl bonyolult törvénymódosításokra lett volna szükség ahhoz, hogy ezt az Unióban is elfogadják, és ahogy Répássy képviselőtársunk mondta, l ehet, hogy így egyszerűbb bevenni a törvénybe, és utána majd a kinevezési gyakorlatnál nyilvánvalóan, amikor értékelik a pályázókat, akkor nem túl sok jóra számíthatnak, ha jól értettem. Kölcsönösen túl nagy eséllyel nem indulhatnak az egyes tagországokban a közjegyzői posztra pályázók, de tudomásom szerint azért van olyan ország, ahol bizonyos feltételeknek megfeleltek a közjegyzők, és az államhatalom gyakorlását, a közhatalom gyakorlását elismerték számukra. Tehá t ismereteim szerint nem lehet azt mondani, hogy az Európai Unió minden országában ugyanez a gyakorlat. A magyar szabályozást ilyennek minősítették, ami elvi éllel is sajnálatos, mert akkor úgy tűnik, hogy ez megnyithatja abba az irányba a gondolkodást, ak ár rossz értelemben a törvényhozók, a magyar törvényhozók gondolkodását is, hogy ez egy piacihoz hasonló szakma legyen, vagy elkezdjük a piacihoz hasonló, akár az ügyvédi szakmához közelíteni a közjegyzőit. Itt nem került ma napirendre, de az illetékességi szabályok módosítása is valamilyen szempontból ebbe az irányba hat. Gondolom, még bizonyos háttéregyeztetéseket le kell folytatni. Itt néhányan, ha körbenézek a teremben, Répássy Róbert képviselőtársam és Bárándy Gergely az Igazságügyi bizottság ülésén je len volt, amikor a másik közjegyzőitörvénymódosítást, ami az illetékességi szabályokat módosította volna, illetve a Budapesten már működő rendszerhez, ami gyakorlatilag egy megye illetékességi területén való eljárást jelentette, ezt vidékre is kiterjesztet te volna, illetve a Budapesten kívüli megyékre is kiterjesztette volna. Ehhez már elkezdtek záporozni helyben, az Igazságügyi bizottság ülésén megfogalmazott fideszes, egyelőre még be nem nyújtott, de szóban támogatásra lelt módosító javaslatok, amelyek má r alirodák nyitását is előrevetítették, tehát hogy ez legyen a módosító. Ez lehetne az egyik módosító javaslat a FideszKDNPképviselők részéről. Ez nyilvánvalóan már egy olyan út, amin ha elindulunk, akkor erre hivatkozva már az egyéb jogköröket is úgy le het módosítani, hogy a közjegyzői tevékenységet egyre inkább, ahogy mondtam, egy piaci szegmensen való működéshez közelítsük, ami azért is problémás, ezt elmondtam az Igazságügyi bizottságban is, hiszen már a devizahitelszerződéseknél láthattuk, hogy a köz jegyzők vagy nem tudtak ellenállni az anyagi csábításnak, hogy minél több banki szerződés befolyjon eléjük és ezeket a szerződéseket gyakorlatilag kontroll nélkül aláírják, miközben nekik a törvényességet kellett volna garantálniuk. Tehát vagy az anyagi cs ábításnak nem tudtak ellenállni vagy szakmailag nem voltak azon a színvonalon, hogy kimondják azt, hogy ezek a szerződések bizony a magyar jogszabályokkal szembemennek. Egyébként néhány pontjában ezek a szerződések megállapíthatóan későbbi bírósági döntése k vagy akár az Alkotmánybíróság döntésére is hivatkozhatnánk, alapjában véve bebizonyosodott, hogy nem feleltek meg a jogszabályoknak, és még számtalan olyan pont volt ezekben a szerződésekben, amelyek esetében nem jutott el odáig a vizsgálat, hogy kimondá sra kerüljön ezeknek a jogszabálysértő jellege, vagy nem kerültek a bírósági, kúriai, alkotmánybírósági eljárásban felülvizsgálásra abban a tekintetben, hogy nem voltak érintettek ezek a pontok. De attól még ki lehet mondani, hogy a közjegyzők sajnálatos m ódon nem látták el kellőképpen a tevékenységüket. Tehát ezért vagy azért, szakmai vagy pénzügyi okból ők csak egyfajta aláírói voltak vagy előttük az ügyfelek aláírását, az előttük való aláírását igazolták, de egyébként azt a törvényi garanciát nem látták el, amire a közjegyzőket az államnak tartania kellene, illetve a közhatalom gyakorlásában az államnak és az állampolgároknak számítani kellene rájuk.
