Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
186 Ha ebből indulunk ki, akkor nyilván tényleg nem gyakoroltak közhatalmat, de nem ez lenne az az állapot, am it el szeretnénk érni. Jómagam egy olyan világban hiszek, ahol a közjegyzők akár egy bank által átküldött blankettaszerződésre is azt merik mondani, hogy ez köszönőviszonyban sincs a magyar jogszabályokkal, és azt merik mondani, hogy neki mint közjegyzőnek nem az a feladata, hogy ezt felolvassa a banki leendő hiteladós számára, hanem akár kiálljon a bank irányába is ezeknek a módosításáért, ne csak a nevét meg az egyéb elérhetőségét írja be. Sajnálatos módon ezt tömegével láthattuk következmények nélkül, és egyébként a devizahiteles ügyekben a közjegyzők szerepe sem merült fel olyan nyomatékosan, mint az egyéb szereplőké, pedig a rendszer hiányosságaira azért jelentősen rámutatott, és akkor még ki lehet terjeszteni arra is, hogy amennyiben több közjegyző áll illetékességi terület szempontjából a bankok részére, akkor ők - felmerülhet az a kérdés - könnyebben ki is választhatják azt a közjegyzőt, akihez majd el tudják küldeni az ügyfelet. Tehát nem az ügyfél fog választani, ezt felejtsük el, majd a bank - mint a másik oldali ügyfél , tehát őt is tekinthetjük ügyfélnek, lévén, hogy ő küldi a leendő hiteladóst a közjegyzőhöz. (14.20) De ebben az esetben ki tudja választani, hogy melyik az a közjegyző, akihez viszi az ü gyleteket. Esetleg, hogyha valamelyik el merné utasítani, akkor majd keres egy olyat, aki szerint a szabályoknak megfelelnek ezek a szerződések. De visszatérve az előttünk fekvő javaslathoz és az előttünk fekvő javaslat pontjaihoz, hiszen az Országgyűlés e lé még a másik, az illetékességi szabályok tekintetében új rendelkezéseket behozó törvény be fog jönni. Ami az új szabályokat illeti, és itt a közjegyzői vizsgára gondolok, ez számomra is egyelőre egy talány, hogy ez mit is akar jelenteni. Ugye, a jogi sza kvizsga benne marad, tehát a jogi szakvizsgát ugyanúgy le kell tenni, csak egy közjegyzői vizsga bekerül, amit nyilvánvalóan államtitkár úr jobban tud, hogy mire lehet számítani, hogy mi az a közjegyzői vizsga, amit itt majd le kell tennie a közjegyzőknek. És emellett egyébként az okleveles jogász szakképesítés - itt annyiban, bár nem tisztem, de válaszolnék Bárándy Gergelynek, hogy a Közszolgálati Egyetemnek a furcsa gyakorlata és a hatalmas érdekérvényesítő képessége folytán a nagy múlttal rendelkező, pat inás jogi egyetemeket megfosztották attól, hogy ők államtudományi doktori képzést, illetve végzettséget tudjanak adni… (Dr. Répássy Róbert: Ez nem így van!) Nyilvánvalóan az, hogy átnevezték a végzettséget… (Dr. Bárándy Gergely: Nem, nem! Csak a nevét vett e ki! Semmi nem változott a tanrendben!) Majd képviselőtársaimat is kérem, hogy akkor szóljanak hozzá! Tehát a végzettséget átnevezték mindenképpen (Dr. Répássy Róbert: Igen, igaza van.) , ezt meg kell nézni, hogy nekünk milyen diplomát adtak, mert itt körb enézve abban az életkorban vagyunk, akik még a korábbi állam- és jogtudományi diplomát kapták, és akik talán 200607 után végeztek vagy 2007 után talán, most évszámokba nem szeretnék belemenni, ők már okleveles jogászként végeztek, mert hát az ELTE, a Pázm ány vagy a szegedi egyetem már a tudományok területén, úgy tűnik, hogy hanyatlik ahhoz képest, amit a Közszolgálati Egyetem nyújtani tud. De ez egy másik vita, én ezt nem szeretném újranyitni. Azzal persze kiegészítve, hogy a tervek szerint az államtudomán yi képzést kötelezővé szeretnék tenni minden állami vezetőnek, ami egyébként, lévén, hogy csak ezen az egyetemen lehet tudomásom szerint majd megszerezni, illetve nemcsak a jövőben, hanem jelenleg is megszerezni, azért egy érdekes kérdést vet fel. De ezt m egint csak itt szőrmentén szerettem volna elmondani, inkább válaszolva arra, hogy az okleveles jogász szakképzettség megjelenése már önmagában egy olyan, ami a rendszer egyéb ponton jelentkező hibáira felhívja a figyelmet. Számomra kicsit furcsa volt olvas ni azt, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét kell a pályázónak bizonyítani. Ezt lehetett volna talán határozottabban is fogalmazni, én azt gondolom. Ez azért egykét kérdést felvet, hogy mi az a szükséges mértékű ismerete - hogy fel tudja olvasni a bank által neki küldött szerződés pontjait? Esetleg lehet, hogy töri egy kicsit a magyart, de
