Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
182 ügyvédek által vezetett végrendeleti nyilvántartásból legalább első alkalommal egy adatot kell szolgáltatn i a közjegyzői végrendeleti nyilvántartásnak. Elnézést kérek, hogy nem mondom ki ezeket, mert számomra is követhetetlen. Az egyiket központi nyilvántartásnak nevezik, a másikat országos nyilvántartásnak, mind a kettő végrendeleti nyilvántartás, csak az egy ik az ügyvédeké, a másik pedig a közjegyzőké. Én ezt mindig összekeverem, hogy melyik melyik. Lehet, hogy célszerű lenne a nyilvántartások elnevezésébe az egyikbe a közjegyzői elnevezést, a másikba az ügyvédi elnevezést bevinni, mert most pillanatnyilag bi ztos, hogy a szakmában minden nap ezzel foglalkozók tudják, hogy melyik az ügyvédi nyilvántartás és melyik a közjegyzői, de így egy kicsit a jogszabály szövegében meglehetősen zavaros ez az átadás. A lényeg az, hogy a közjegyző is ismerje meg azt, hogy az ügyvédnél milyen végrendelet készült. Tehát ez egy technikai szabálynak tűnik. Nyilván, az felmerülhet egyébként, hogy vajon miért nem kölcsönös ez az adatátadás, vajon mi értelme van annak, hogy a közjegyzői nyilvántartásban szerepel az, hogy egy végrende lkező egy ügyvédnél végrendeletet tett, de azt az ügyvéd nem tudhatja, vagy legalábbis nem feltétlenül tudja meg, hogy a közjegyző előtt készülte közvégrendelet az örökhagyó esetében. Tehát célszerű lenne esetleg meggondolni, hogy mindkét nyilvántartás a két szakma számára természetesen a hivatalos eljárásuk során vagy az ügyféllel való eljárásuk során megismerhető legyen. Tisztelt Ház! Tehát a javaslatok részben uniós kötelezettségből adódnak vagy fakadnak, részben pedig egy élet által kikényszerített mód osítást tartalmaznak. Az ügyfelek érdeke mind a két esetben az, hogy az Országgyűlés támogassa ezt a törvényjavaslatot, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (14.00) ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes, amikor az ember a kezébe veszi a törvényjavaslatot, és azon ritka élmény éri, hogy van hozzá hatásvizsgálati összefoglaló is; ezt nem nagyon szoktuk meg a Fidesznél az elmúlt időszakban. Viszont meglehetősen furcsa me gjegyzések szerepelnek ezen. Így például az, hogy az előterjesztésnek költségvetési hatása nincs; az adminisztratív terhek nem változnak. Írja azt is a hatásvizsgálati lap, hogy a tervezetnek egészségi, környezeti, társadalmi hatásai nincsenek. Akkor mi a francnak törvényt alkotni? Milyen hatása van akkor? Tehát ezek mind nincsenek neki. Egyébként azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy költségvetési és adminisztratív hatásai nincsenek, de mégis ezt tartalmazza a hatásvizsgálati lap, tehát nagyon érdekes, ho gy amikor van ilyen, akkor is meglehetősen furcsa, amit tartalmaz. Tudni kell és látni kell azt, hogy ez párhuzamosan a második olyan törvény, ami fut most az Országgyűlés előtt, és a közjegyzői kart, illetve a közjegyzőkre vonatkozó jogi szabályozást ille ti és módosítja. Volt, igaz, a másik javaslat kapcsán, az Igazságügyi bizottságban már egy vita erről, de abszolút ideillik, ehhez a javaslathoz is, hogy érdemes lenne talán eldönteni azt, hogy a közjegyző alapvetően milyen funkciót lát el a magyar közélet ben. Ugyanis egyrészt közhatalmat gyakorol, másrészt pedig olyan, lakosságnak szóló, ha úgy tetszik, szolgáltatásokat nyújt, aminek semmi köze a közhatalom gyakorlásához. És talán ezért is van az, hogy ezt a hibás és rossz rendszert, ami annak idején egy n agyon erős közjegyzői lobbi hatására alakult így, a jogalkotó most kénytelen ittott toldoznifoldozni. Nem az előterjesztés alapvető céljaira gondolok most itt, de például a közjegyzői vizsgára igen. Ugyanis azzal egyetértünk, hogy ha van egy európai köte lezettségünk, akkor annak
