Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének emelése érdekében szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP):
123 általában egyszerű kérdéseket lehet föltenni, bonyolult büntetőjogi kérdéseket nem nagyon engednének át a népszavazást vizsgáló szervezetek. Éppen ezért enne k az egész korrupciós problémának csak egy leegyszerűsítése az elévülési idő, és végső soron az, hogy ebből népszavazás vagy akár törvény lehet, ennek az a magyarázata, hogy egy kissé leegyszerűsítő megközelítéssel álltak hozzá azok, akik kitalálták az elé vülési idő meghosszabbítását. Összefoglalva: nem rossz ez a javaslat, nem ártalmas, sőt azt gondolom, hogy javít a korrupció büntetőjogi üldözésén. Maga a jogi megoldás egy szokatlan, de nem példa nélküli megoldás. Ugyanis, ahogy a vitában már elhangzott, már eddig is léteztek olyan bűncselekmények, amelyeknél az elévülési idő az általános szabályoktól eltérően alakul, speciális elévülési idő van, és most nemcsak azokra a háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményekre gondolok, amelyek a soha el nem évül ő kategóriába tartoznak, hanem olyan esetekre is, mint amiket felidézett Gyüre Csaba, tudniillik amikor gyermekkorú sértett sérelmére követnek el tipikusan valamilyen szexuális vagy erőszakos bűncselekményt, ezekben az esetekben a gyermekkorú sértett nagyk orúvá válásával kezdődik meg az elévülés ideje, tehát akkor kezdik számolni az elévülést azért, hogy a nagykorú sértett felnőtt fejjel meg tudja fontolni azt, hogy indíte büntetőeljárást például egy családi kapcsolaton belüli erőszak áldozataként. Ott az elévülés meghosszabbításának, kitolásának egy nagyon komoly oka van, az, hogy azt csak a sértett döntheti el, hogy kívánjae feltárni a vele szemben elkövetett bűncselekményt a hatóságoknak vagy nem kívánja. Természetesen a korrupció nem ilyen, vesztegetés esetén nem a sértettek érdekét kell figyelembe vennünk, hanem a közérdeket, a közérdek pedig az, hogy ezek a bűncselekmények minél hosszabb ideig legyenek üldözhetők. Ennek a javaslatnak az elfogadásával, ahogy említettem, bővül azoknak a büntetőjogi eszk özöknek a köre, amelyeket az elmúlt hét évben a kormány javaslatára a törvényhozás elfogadott és törvénybe iktatott. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Deme ter Márta képviselő asszony következik. Parancsoljon, öné a szó. DEMETER MÁRTA ( LMP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt érdemes tisztázni, hogy a kormánypárt ezzel a döntéssel már sokadszorra bizonyította be azt, hogy nem érdekli a magyar emberek véleménye, hiszen azt egyikünk sem gondolja komolyan, hogy a Fidesz már évek óta támogatott volna egy ilyen javaslatot, csak valahogy sosem került sor arra, hogy ezt beépítsék a törvénybe és kodifikálják. Már rengetegszer módosították a Btk.t, és ez például egy olyan téma, ami nem volt annyira fontos a kormánypártoknak, hogy beleírják a törvénybe. Az egyértelmű, hogy a Fidesz csupán megijedt attól, hogy a Vágó Gábor által indított kezdeményezés valójában sikeres lehet, és néhány hétig vagy hónapig nem a Habony Árpád által kitalált tervek szerint zajlik majd a közbeszéd Magyarországon. Tehát teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz számító módon bujkál és fél az emberek véleményétől, pontosan tudják, hogy a magyarok millióit zava rja az a lopás, amit évek óta nap mint nap kénytelenek a magyar emberek végignézni. Ezért osztottak és szoroztak, és arra jutottak, hogy sokkal kisebb kockázat önöknek átengedni ezt a törvényjavaslatot, mint azt hagyni, hogy a magyar emberek elmondják errő l egy népszavazás útján a véleményüket. S az is egyértelmű, hogy amúgy is bíznak a jól körülbástyázott ügyészség és a legfőbb ügyésznek a Fidesz szempontjából eddig is remek munkájában. Ha annyira fontos lenne a kormánypártoknak a korrupcióellenes küzdelem , akkor például kezdhetnék azzal, hogy lemondatják a legfőbb ügyészt, akiről tudjuk, hogy semmilyen érdemi ügyben nem indít a pártelkötelezettsége okán vizsgálatot. El kellene fogadni, hogy a népszavazás a népé, nem pedig a kormányé. Az pedig elfogadhatatl an, hogy rengeteg civil és ellenzéki kezdeményezést is már hol verőlegényekkel, hol pedig mindenféle jogi
