Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
991 végén járunk, vagy az Európai Uniónak a legrosszabb teljesítői között járunk, hiszen hogyha összehasonlítjuk magunkat egy svéd állampolgárral, akkor azt láthatjuk, hogy elképesztő különbségekkel szakad szét ugyanaz a társa dalom, amit egyébként a mai nap folyamán vagy az elmúlt napokban a HVG meg is írt ezekkel a térképekkel. Tehát nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy ez feltétlenül jólétet jelent, hiszen a GDP mérése nagyon sokszor csak a pénz felhasználását jelenti, nem ped ig a társadalmi jólétet, és az elosztás igazságosságára sem ad semmilyen utalást, és addig én nem szeretném vakon azt mondani, hogy ez önmagában egy kívánatos cél, ameddig erről nem beszélünk. Nyilvánvalóan, amikor azt mondta miniszter úr, hogy a patkó min dkét oldalán nagyjából arról kell beszélnünk, vagy egyetértenünk abban, hogy legyen erős Magyarország, azért alapvetően arról nem beszélünk, hogy ez milyen struktúrában legyen erős. Tehát pont az előbbi példa: Mészáros Lőrincekkel legyen erős? Legyen ezer Mészáros Lőrince az országnak, és így erősítsük meg a gazdaságunkat, vagy legyenek erősek a kis- és közepes vállalkozások? A társadalom legyen erős, próbáljunk meg összezárni. Az önök intézkedései - nyilván nem akarok nagyon eltérni a vitanap témájától , az egykulcsos adótól kezdve, de a támogatáspolitika pont jó, pont ezt az igazságtalanságot növelik. Az az érdekes, hogy Lázár János miniszter úr később erre vissza is utal, ugyanis azt mondta: Magyarországon megközelítőleg 44 ezer vállalkozás volt kész ahh oz, hogy ezeket a fejlesztési forrásokat befogadja. Ez a kérdés: kész volt 44 ezer vállalkozás, de mennyi volt az, akinek szüksége lett volna rá? Jelen pillanatban az egész pályázati rendszer - már az előző ciklusban is - úgy került felhasználásra, hogy ak i kész volt, aki pályázatíró céget fogadott, vagy volt önereje a rendszerek megelőlegezésére, azok tudtak boldogulni, míg azok, akiknek nem volt finanszírozása, hogy akár egy 40 vagy 60 százalékos támogatásintenzitás mellett is a különbözetet előfinanszíro zzák, azok pedig leszakadtak. Nem az a kérdés, hogy mennyi volt kész, hanem az a kérdés, hogy mennyinek lett volna szüksége ezekre a támogatásokra. Nyilvánvalóan pont ez az egyik legfontosabb indikátora ennek a pályázati rendszernek, hogy kikhez jut a pénz . Örülök, hogy államtitkár asszony szóba hozta az agrárium ügyét, ugyanis most beszélhetünk a vidékfejlesztési programról, de beszélhetünk az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap egyéb forrásairól is. Nemrég csináltunk egy elemzést az LMPben, kö zzé is tettem, kiálltam sajtótájékoztatóra, nem rázta meg a közvéleményt, pedig alapvetően, lássuk be, hogy amiről beszélünk a közvetlen kifizetésekben, az 3800 milliárd, tehát több mint egy olimpia, több mint egy paksi atomerőműbővítés, csak az, amit a n ormatív támogatásban odaadunk a gazdálkodóknak. De hová megy ez a pénz? (18.10) 500an, a 180 ezer kérelmezőből 500an 130 milliárdot kaptak meg 2016ban, pontosan 137 milliárd 994 millió forintot, ami átlagban azt jelenti, hogy ez az összes gazdaság, ami általában egy családhoz tartozik vagy egy érdekkörhöz tartozik, gazdaságonként 275 millió forintot kapott támogatásban, ezek a legnagyobbak. A többi több mint 170 ezer gazdaság kapta meg a maradékot, ami azt jelenti, hogy ők fejenként, ha elosztjuk, átlagb an 2 millió 900 ezer forintot kaptak. 180 ezren kaptak 3 millió forintot, 500an 27 millió forintot fejenként. Ez az a támogatási struktúra, ami jelképezi az összes többi elosztást is. Aki jó pályázati tervekkel, jó struktúrával, előfinanszírozási képesség ekkel tud pályázni, az előre tud mozdulni, az erősek tovább erősödhetnek, míg az, aki már részben leszakadt a társadalomban, egy kisvállalkozó, aki elküldte az utolsó alkalmazottját és a családi kényszervállalkozását próbálja meg fenntartani, esélye nincs, hogy belekerüljön a rendszerbe és előre tudjon lépni. Pont ezért az ilyen jellegű agrártámogatások, ezek szimbolizálják ezt az egész folyamatot, amelyről beszélünk. A pályázók 0,3 százaléka kapja meg a források 21 százalékát az agráriumban. Szívesen küldö m a táblázatokat, de tudom, hogy elhiszik ezt nekem, ez arról szól, hogy az a fajta struktúra - aki nem hiszi, annak átküldöm személyesen , ami a támogatások elosztását rendszerbe hozta, az egy rossz
