Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
990 hogy az a Marshallsegélyt is meghaladó összegű támogatási rendszer az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, az operatív programokból, tehát a strukturális alapokból, előtte a kohéziós alapokból, amik jönnek, azok alkalmasak lesznek arr a, hogy Magyarországnak azt az álmát, hogy egy szabolcsi állampolgár épp úgy éljen, mint egy luxemburgi állampolgár, vagy úgy éljen, mint Hollandiának egy állampolgára, és annyit költsön, ez majd bekövetkezik. Azért kapjuk ezt a sok pénzt, hogy Magyarorszá g ugyanolyan életet tudjon adni az európai uniós állampolgárainak, mint amilyet az Európai Unió állampolgárai tőlünk nyugatabbra kapnak. És most amiről beszélnünk kell, az nemcsak az, hogy most hogyan költötte a Fidesz az elmúlt időszakban ennek a költségv etési ciklusnak a forrásait, hanem az, hogy ezt a célt hogyan szolgálta, hogyan mentünk abba az irányba, és amikor a nagy eszméről beszélt Lázár János úr, erről gondolkoztam, hogy vajon közelebb vitte bennünket ebbe az irányba is. A napisajtót átnézve rög tön találtam is erre egy nagyon jó választ, hiszen nem kellett semmit tennem, csak felütni az újságot és megnéztem, hogy a HVG mit mond. A százezer lakosra jutó lakások vonatkozásában, illetve a jövedelmek szempontjából kettészakadt Magyarország. Nagyjából az a fajta egységesítés még az országon belül is romlott, akár hogyha a százezer főre jutó lakást, akár ha a nettó átlagkeresetet nézzük, azt lehet mondani, hogy 161226 ezer forint közé esik az átlagkereset GyőrMosonSopron megyében, KomáromEsztergom m egyében, Fejér megyében és a fővárosban. Ezzel szemben feleennyi a jövedelme, hogyha valaki Nógrád megyében született, BorsodAbaújZemplén megyében született, SzabolcsSzatmárBereg megyében született vagy Békés megyében született. Alig jobb a helyzete az oknak, akik a DélDunántúlon, Zalában, Baranyában vagy akár Szolnok megyében születtek. Gyakorlatilag ezek a források nemhogy felhúztak volna bennünket az európai uniós bérekhez, hanem gyakorlatilag ezek a régiók, a régiós támogatások, a regionális támogat ásoknak egy jelentős része, ami a regionális felzárkózásra volt hivatott, tovább erősítette a különbséget az országon belül is. Még tovább szakadtunk Európától. És amikor megnézik az egy főre eső GDPt Európában, és azt látják, hogy a legrosszabb régiók kö zött a DélDunántúl, a DélAlföld, az ÉszakAlföld és ÉszakMagyarország benne van, akkor azt kell megnézni, hogy vajon a 2004 óta eltelt időszak segítette ezekkel a forrásokkal, hogy az országot felzárkóztassuk. Tehát Lázár János miniszter úr elgondolkod tatott, bár elkezdte mondani azt, hogy milyen forrásokból is van ez, és nyilván értekezett arról, hogy a magyarországi piac mekkora nyereség. De ugyanakkor az én véleményem az, hogy tök mindegy, hogy milyen forrásokból van, ez közpénz. Teljesen mindegy, ho gy ez a magyar adófizetők pénze, európai uniós állampolgárok pénze, az állam pénze, ez egy közforrás, ami arra volt hivatott, hogy felzárkóztassa az országot, társadalmi igazságosságot teremtsen, fenntartható gazdaságot teremtsen, és egy jobb nemzetstruktú rát teremtsen. Ebből adódóan engem, megmondom őszintén, abszolút nem érdekel, hogy ez a luxemburgi adófizetőknek a pénze vagy a magyar adófizetőknek a pénze, ez a nemzetnek a forrása volt, amit fel lehetett volna arra használni, hogy ezeket a területi külö nbségeket valamilyen szinten kezeljük. Sajnos, ez nem következett be. Azt mondta miniszter úr, hogy a GDPben azt várják, hogy 5,5 százalékos növekedés valósuljon meg, olvastam már ilyen számokat, van, aki 4,5öt mond, van, aki 6 százalékot mond, egy a lén yeg, hogy a GDP növekedéséről hosszan értekeznek. Ugyanakkor továbbra is igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy ez egy teljesen hamis mutató, ez egy rossz mutató, ugyanis a két legfontosabb kérdésre semmiképpen nem ad választ. Az egyik az, hogy ez az eloszt ásban hogyan jelentkezik. Ha veszünk egy szabolcsi állampolgárt meg veszünk egy Csányi Sándort, akkor a kettőjüknek az átlagjövedelmét fogjuk nézni? Hogyan fog jelentkezni, amikor a GDPről beszélünk, akkor, ha a tömegek szegényednek és egy tízezres kivála sztott közeg gazdagodik, és az növeli a felhasználását, ez nem jelenti az egész nemzetnek a hasznát. Tehát annak a gazdasági jövedelemnek a struktúrája, hogy ez hogyan oszlik el, ez egy alapvető kérdés lenne. Hogyha megnézzük a legszegényebb és a leggazdag abb közötti különbségeket, Európa
