Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
976 emberek torkán lenyomni. Nagy nehezen 2010 végére jutottak valamire, és 2010 végére odáig jutottak, hogy ez az út, mondom még egyszer, 3 milliárdba került kilométerenként, nagyon komoly európai uniós tám ogatással. (17.00) De miért került 3 milliárdba kilométerenként? Azért, mert - nem tudom - talán 150 telket ki kellett sajátítani. Tehát a lényege ez volt a történetnek. A két és fél kilométer egyébként egy korcs út. Azt mondták, hogy ez az első ütem lesz. Az első ütem meg is maradt ezen a részen, mert erre már több európai uniós pénzt nem lehet szerezni, ez a helyzet. Tehát az első ütemen elköltötték az összes pénzt, amit az egészre kellett volna. Egy rossz nyomvonalat csináltak, ki kellett költöztetni az embereket onnan, az előre megvásárolt ingatlanokat ki kellett fizetni, és még beleprogramozták a második, harmadik ütemben is - az a temetőnél található Dunaparti rész , hogy azokat az ingatlanokat is majd a későbbiek folyamán ki kell sajátítani és ki ke ll fizetni a tulajdonosoknak. Ha nem ezen a nyomvonalon, hanem egy észszerű nyomvonalon, a NagyDunapart mentén, a gyár területén, az úgynevezett elkerülő úton ment volna ennek a gerincútnak a megvalósítása, pontosan háromszor ilyen hosszú utat lehetett v olna építeni, az összes nagyon fontos hídelemmel meg mindennel, amit ebbe bele kellett volna fektetni. És még sorolhatnánk, hogy egyébként milyen stiklik voltak. Ez a két beruházás volt, amit ők elindítottak, az összes többit még elindítani sem sikerült, m ert gyakorlatilag semmit nem készítettek elő. Mindent a korrupciós motiváció mozgatott, illetve a választási motiváció, mert a választásokra kellett mindig valamit behazudni, beígérni. Ilyen volt egyébként, hogy még egy példát hadd mondjak, Csepelen az 59 kilométer hosszú csatorna megépítése. 1970ben ígérték meg. Nem tévedés! 1970ben, a Csatornázási Művek centenáriumán ígérték meg, hogy meglesz. Onnantól kezdve minden tanácsválasztáson, blablabla, ment végig, és végül is azt tudtuk megtenni, hogy 2013 vég ére a 2010 utáni önkormányzati és fővárosi önkormányzati és állami együttműködéssel tudtuk megépíteni. De ennek az alapja is egy korrupciógyanús történet, ez pedig a Budapesti Központi Szennyvíztisztító megépítése. Az 130 milliárdba került. Csak a tervezés ről megint: ott nem sikerült a szennyvíztisztítónál azt beletervezni, hogy Csepel csatornázása is megtörténjen ebből a pénzből. Ehhez kellett egy 20 milliárdos stiklit csinálni, egy 20 milliárdos szabálytalanságot, amit az Európai Unió észrevett, és azt mo ndta, hogy ezt a 20 milliárdos szabálytalanságot úgy lehet jóvátenni, ha egy kiegészítő projektet csinálnak. Így tudtuk mi megcsinálni a csepeli szennyvízcsatornázást 40 év után. A legújabb, a 20142020as időszakra az önkormányzat sokkal jobban felkészült . Elkészítette azt a tervet, amit Weiss Manfrédtervnek nevezünk. Ebben valóban az előzőekben meghatározott nagyság tízszerese szerepel fejlesztésre, és a fejlesztés központi eleme a munkahelyteremtés és a versenyképesség megteremtése, illetve ahogy képvis elő asszony mondta, nyilván a csepeliek jólétének megalapozása. Én azt várom ettől a Weiss Manfrédtervtől, mint ahogy a nevében is benne van - mert Weiss Manfréd művét a kommunisták gyakorlatilag tönkrevágták 1945 után, jó hosszan megpróbálták meggyalázni azt, amit ő Csepelen megteremtett, majd ’89ben ez betetőződött , azt szeretnénk, hogy ez a Weiss Manfrédi mű gyakorlatilag a hamvaiból feltámadó főnixként megkaphatná majd az európai uniós támogatást és természetesen a kormány támogatását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron kívül megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm a szót, elnök ú r. Engedjék meg, hogy egyfajta kiegészítésképp még egy szempontra felhívjam a figyelmet, mégpedig azért, mert egyre több olyan hang jelenik meg az uniós vezetők részéről, miszerint le kellene építeni, csökkenteni kellene az uniós forrásokat, mondván:
