Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - „Lehallgatási botrányból, újabb ügyészségi botrány?” címmel - ELNÖK: - DR. BELOVICS ERVIN, a legfőbb ügyész helyettese:
83 Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legfőbbügyészhelyettes Úr! Márciusban lehallgató készüléket találtak az MTVA megbízott vezérigazgatójának tárgyalójában. Az eszköz egy véletlenből kifolyólag vétette észre magát: egy heves esőzés után beázott a tárgy aló, az üzemeltetők leszedték a kábelcsatorna fedelét, ahonnan leesett a mikrofon. Nem sokkal később ki is derült, hogy Enyedi Csaba, az MTVA vezérigazgatóhelyettesénél és Vas Imre üzemeltetési igazgatónál is találtak lehallgató készüléket, olyanokat, ami k fotók készítésére is alkalmasak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) A biztonsági videofelvételek alapján a rendőrök azonosították Vas Imrét, akinek az engedélye nélkül (Derültség.) lehetetlen lett volna bejutni a tárgyalóba. Vas a 168 Óra által megszerzett nyomozati anyagok szerint a helyszínen azt mondta a rendőröknek, hogy az eszközök - idézem - telepítése magasabb célokat szolgált. A rendőrség pedig megerősítette, hogy Vast és Enyedit gyanúsítottként hallgatták ki az ügyben. A legújabb fejlemé ny az, tisztelt főügyészhelyettes úr, hogy az ügyészség valami elképesztő módon egyébként megszüntette a nyomozást tiltott adatszerzés bűncselekménye miatt, mondván, hogy joghézag van a magyar jogrendszerben, és erre most jöttek pont rá. Tehát ma önök sze rint a legfőbb ügyészt, a miniszterelnököt vagy épp a titkosszolgálatok vezetőjét is le lehet hallgatni jogszerűen Magyarországon bármelyikük irodájában, hiszen önök szerint csak a magánlakás területén érvényes az a Btk.tényállás, amely nyilvánvalóan egyé bként némi analógiával és jogértelmezéssel nem így értelmezhető. (18.20) És önök sem így értelmezték, hiszen 2011ben már vádat emeltek egy olyan ügyben, ahol egy magáncég mosdójába szereltek fel ilyen eszközt, és természetesen akkor még úgy látták, hogy e z társadalmilag veszélyes és üldözendő bűncselekmény - ma már nem. Arra kérném legfőbbügyészhelyettes urat, hogy árulja el, mi a valódi oka ennek a teljesen nonszensz jogértelmezésnek. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Megadom a szót Belovics Ervin legfőbbügyészhelyettes úrnak. Parancsoljon! DR. BELOVICS ERVIN, a legfőbb ügyész helyettese : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az említett üggyel ka pcsolatban arról szeretném tájékoztatni képviselő urat, hogy a tiltott adatszerzés bűncselekményét többek között az valósítja meg, aki másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásá val megfigyeli vagy rögzíti. A büntető törvénykönyv a lakás, egyéb helyiség fogalmát több törvényi tényállásban is szerepelteti, így megjelennek ezek a fogalmak az úgynevezett szituációs jogos védelem esetében vagy a magánlaksértés törvényi tényállásában i s. Az utóbb említett bűncselekmény… - az úgynevezett házi jogot védelmezi, azaz lakásnak csak a polgárok lakhatási céljait szolgáló épületek minősülnek. Az úgynevezett egyéb helyiség tekintetében az ítélkezési gyakorlat egyértelmű, nevezetesen az egyéb hel yiség fogalmi körébe kizárólag azok az épületrészek tartoznak, amelyek szoros összeköttetésben állnak a lakással. Amennyiben a büntető törvénykönyv több törvényi tényállás esetében is használja ugyanazt a fogalmat, a törvény koherenciáját csak azá ltal lehet biztosítani, ha ugyanannak a fogalomnak ugyanolyan jelentéstartalmat tulajdonítunk. Ellenkező esetben a jogalkalmazás kaotikussá, a normavilágosságnak való megfelelés pedig értelmezhetetlenné válna. A Fővárosi Főügyészség tehát a törvényesség kö vetelményének megfelelően döntött az ügyben, tekintettel arra, hogy a kép- és hangrögzítő eszköz elhelyezésére nem lakásban, hanem az ahhoz nem tartozó cég irodájában, tárgyalójában került sor.
