Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
819 is, és aggódhatnak a San Pellegrino ásványvizet fogyasztó hazai vevők is, mindkét termék borítóján, c somagolásán jól látható vörös, ötágú csillag található. A szabályozás természetesen rájuk is vonatkozni fog. Ennek a történetnek, ennek a sajátos háromszögnek az Igazi Csíki Sör, a Heineken romániai leányvállalata és a hazai politikai többség alkotják a sz ereplőit, és azt kell mondanom, hogy egyik szereplő sem vétlen, természetesen a hibák súlya más és más. Én nem tartom teljesen vétlennek az Igazi Csíki Sör forgalmazóját, tulajdonosát sem, félreértés ne essék, nem tartom ugyanis helyesnek azt a gyakorlatot , hogy ha valakinek nem elég jó a terméke, akkor egyfajta nemzeti marketinggel próbál kufárkodni - hogy Lázár János szavait idézzem az előző expozéból , és így piaci előnyökre szert tenni. Szögezzük le, a Csíki Sör, amely árát tekintve egy kézműves sör ka tegóriájának megfelelő sör kellene hogy legyen, ennél jóval gyengébb kategória. Az Igazi Csíki Sör mint ital, 200 forintos árfekvésben nagyjából egészen normális termék lenne bármilyen piacon, ott lenne a sorban, mondjuk, a Dreherrel vagy a Sopronival vagy a Borsodival, de olyan pénzért kínálják, amennyiért valóban kézműves söröket szoktak vásárolni a hazai piacon, és ennek a sörnek a minősége ezeknek a kézműves söröknek a minőségét nem éri el. Ennek a gyártónak, amely az Igazi Csíki Sört előállítja, az ősb űne az, hogy egy nemzeti marketinggel próbálja áthidalni a sör tényleges minősége és annak túlzott ára közötti szakadékot. Ez egy üzleti hiba, nem ördögtől való. Nekem ugyan kevéssé tetszik, mert szeretem, ha egy termék elsősorban a minőségével próbál enge m meggyőzni és nem valamilyen más eszközt alkalmazni, hogy engem vásárlásra ösztönözzön, de láttunk már ilyet a piacon más gyártótól is. Nem vétlen ebben az ügyben a Heineken romániai leányvállalata sem. Egészen nevetséges volt az indoklása, amivel az Igaz i Csíki Sört mint márkanevet megtámadta. Nem beszélem a románt, tehát elnézést kérek, ha a Ciuc Premiumot rosszul ejtem ki, de aki a Ciuc Premium elnevezést vizuálisan összetéveszti az Igazi Csíki Sörrel, mint egy vizuális megjelenéssel, azon szemorvos nem segít. Teljesen világos, hogy a Heineken romániai leányvállalata egy mondvacsinált, hamis indokkal támadta be a román bíróságon az Igazi Csíki Sör gyártóját, pontosabban a terméket, a névhasználatot, ezzel valóban egy pici vetélytársat hozva lehetetlen va gy legalábbis kellemetlen helyzetbe a piacon. (18.40) De ez a törvényjavaslat a legnagyobb bűn, mert erre pedig az a válasz, hogy a hazai politikai hatalom bosszút áll a Heineken magyarországi leányvállalatán - hazai gyárról beszélünk, hazai munkásokat fog lalkoztató gyárról beszélünk , a Heineken romániai leányvállalatának piaci magatartása miatt. Ez megengedhetetlen! A törvényhozást nem lehet bunkósbotként használni. Lázár miniszter úr érvelése több ponton is sántít. Először is a védjegyvédjegy vitában n em ugyanaz történik most Magyarországon, mint ami történt Romániában. Talán világosan beszéltem az imént, hogy a román bíróság jogerős döntését komolytalannak tartom, bár sajnos a jogerős döntés akkor is végrehajtható döntés, na de azt a bíróság hozta. Nem a román nemzetgyűlés hozott egy olyan törvényt, amely lehetetlen helyzetbe hozta az Igazi Csíki Sör gyártóját, hanem a román bíróság. Ha egy kicsit is követjük azt az elvet, hogy a hatalmi ágakat szétválasztjuk egymástól, akkor a politikai törvényalkotásn ak és a jogalkalmazásnak, a bírósági jogalkalmazásnak egymástól független hatalmi ágaknak kellene lenniük. Ebből következően egy törvényhozás törvényt nem alkothat a szemet szemért elve alapján egy bírósági döntésre válaszul. A fideszes vezérszónokla tban, illetve Lázár miniszter úr indoklásában keveredtek a kufárkodással kapcsolatos aggályok és az önkényuralmi jelkép sértő volta miatti aggódás elemei. Azt kell mondanom, hogy ha a Heinekenre tekintünk, akkor valószínűleg nagyon kevés ember van az orszá gban, aki ettől a terméktől megijed. Ha tiltott önkényuralmi jelképekről, annak az indoklásáról, alkalmazásáról beszélünk, akkor teljesen világos, hogy azokat az egyébként tételesen felsorolt jelképeket soroljuk ebbe a kategóriába, amelyek alkalmasak a köz nyugalom megzavarására, arra,
