Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
820 hogy másokban félelmet vagy undort keltsenek. Nyílt titok, hogy a Heineken egyébként a labdarúgás egyik nagy szponzora. Ez akár még kedves is lehetne a Fidesznek, de úgy látszik, hogy nem az. Ha már labdarúgás, hát szóval, szö gezzük le, hogy bizony a labdarúgópályák lelátóin a szurkolók időnként nem úgy viselkednek, hogy az nyugodtságot keltsen a környezetükben. Én már láttam olyan szurkolói csoportokat nem is egyszer, amelyek félelmet keltettek emberekben, amelyek alkalmasak v oltak a köznyugalom megzavarására, de olyan Fradiszurkolót, megmondom őszintén, még nem láttam, aki megijedt volna egy Heinekensörtől. Ilyet nem nagyon lehet látni. (Szávay István: Senki nem ijedt meg! Nem erről van szó. - Dr. Apáti István: Más típusok v agyunk.) Tehát az az érvelés, hogy ez Magyarországon megütközést, félelmet kelt, nem nagyon állja meg a helyét. (Szávay István: Nálad!) Hadd utaljak Szijjártó Péter miniszter úrra ezen a téren, akinek semmi baja nem volt ezzel a jelképpel, hiszen 2014ben, amikor stratégiai megállapodást kötött a magyar állam és a Heineken, egyébként Heinekensörrel a kezében miniszter úr azt mondta, koccintva a holland tulajdonossal vagy a menedzsmenttel, hogy a sörgyártó a magyarholland gazdasági együttműködés egyik legj elentősebb képviselője, így a Heineken is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ma jobban teljesít. Most ha ez a jelkép sértő, akkor sértő volt már a rendszerváltás idején, sértő volt már akkor, amikor egyébként az önkényuralmi jelképekről a Magyar Országgyű lés a jogszabályt megalkotta, és sértő volt 2014ben is, amikor ezzel az önkényuralmi jelképpel a kezében koccintott a kormány minisztere egy stratégiai partnerrel. Magyarán, teljesen világos, hogy ez csak egy ürügy. Ez csak egy ürügy, annak az ürügye, hog y most egy konkrét leányvállalatot, a Heineken magyarországi leányvállalatát megbüntessék. Összegezve: az az álláspontunk, hogy a jogalkalmazás, a törvényalkotás eszközeivel a piaci folyamatokba durván beavatkozni, bármely céget kedvező helyzetbe vagy boss zúból kedvezőtlen helyzetbe hozni egyedi döntésekkel, az a jogállam megcsúfolása. A Heineken magatartása vitatható és vitatandó is, erre nem az a válasz, hogy a törvényhozást, a törvényalkotást bunkósbotként használjuk politikai fegyverként. A védjegyvédj egy, a szemet szemért elve nem jó magatartás. Hogy Gandhit idézzem, a szemet szemért elve vakká fogja tenni az egész világot. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Legalább mi itt ne legyünk vakok, és ne asszisztáljunk egy bosszúhadjárathoz, amely egy cég ellen irányul, és egy céggel vívja ezt a harcot a magyar kormány vagy annak többségét adó FideszKDNPfrakció. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancso ljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokraták elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartják az önkényuralmi jelképek nemcsak politikai, hanem ke reskedelmi célú megjelenítését is. A XX. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett, emberiesség elleni embertelen és az emberi méltóságot is sértő bűnök mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársai nkon, ezért a két totális diktatúra szimbólumai hazánkban még ma is irritálóak nemcsak az áldozatok és hozzátartozóik, hanem minden jóérzésű ember számára. A XX. század legborzasztóbb időszakai nem veszhetnek a feledés homályába, ezért hazánkban 2000ben, az első Orbánkormány idején már országgyűlési határozat döntött mind a kommunista, mind pedig a náci diktatúra áldozatainak az emléknapjáról. Kérdésként merül fel, hogy vajon mi az oka annak, hogy a több mint fél évszázada a szabad NyugatEurópában csak b ennünket követően került sor az emléknap felállítására, és akkor is csak részlegesen, ugyanis a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját ugyan bevezették, de a nemzetközi szocializmus, vagyis a kommunizmus
