Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Teleki László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „A Magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti az egyre növekvő munkaerőhiány!” címmel - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
777 BALLA MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát. Természetesen elfogadom, különösen azért, mert egyrészt Magyarország az elmúlt években nagyon következetes politikát folytatott az ille gális bevándorlással szemben, másrészt volt egy fontos támogatása is ennek a politikának, amikor 3,3 millió magyar ember támogatta azt az elképzelést, amely a kényszerbetelepítések ellen szóló referendumon megerősítette azt az álláspontot, amit a kormány é s a parlament kormánypárti képviselői is képviselnek. Másrészt nagyon fontos dolog, hogy olyan egyetértések születnek az elmúlt időszakban egyrészt német részről, másrészt az Európai Unió különböző tagországai részéről, amikor arról beszélünk, hogy igenis meg kell állítani ezt az áradatot, meg kell állítani azt a bevándorlási hullámot, amely talán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tavasszal, ha felerősödik, újabb nehéz próbát tesz egyrészt a határvédelemre, másrészt az Európa i Unióra. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) Teleki László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „A Magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti az egyre növekvő mun kaerőhiány!” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Teleki László képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „A Magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti az egyre növekvő munkaerőhiány!” címmel. Teleki László képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr! TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyre többet és többször lehet hallani, hogy a magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti a munkaerőhiány. Hosszú távon ez a helyzet, azaz a krónikus szakemberhiány nem tesz jót a gazdaságnak. Ez nagyon sajnálatos. A hiányszakmák többségére jellemző, hogy - főként pont a hiány miatt - ma már nem követelnek a munkáltatók diplomát, gyakran egy gyakorlati, célratörő tanfolyam elvégzése vagy egy OKJs végzettség is elég a sikeres munkába álláshoz. Ez a jelenség sok esetben minőségromlást von maga után. A gyorsan megszerzett új tudás szükséges, de nem elégséges feltétele a jól elvégzett munkának. Ugyanis a gyakorlat és a tapasztalat hiányát semmi nem tudja pótolni. Ezekben az esetekben köszön vissza az a már köztudott tény, hogy a jó szakemberek már elhagyták az országot, és valahol külföldön, az Európa i Unió valamelyik másik tagállamában keresik boldogulásukat. A szakemberhiány ma Magyarország számára már versenyképességhátrányt jelent. Jelenleg az informatikai világból egyes szakemberek szerint akár húszezer szakember is hiányozhat. Ez rengeteg, és en nek megfelelően a hiányzó szakembereket képtelen pótolni a felsőoktatásból kikerülő, zömében pályakezdő tömeg. Éppen ezért terjednek el mára azok az akadémiák, amelyek intenzív programokkal néhány hónap alatt megtanítják a jelentkezőket olyan szinten progr amozni, amivel már könnyedén el lehet helyezkedni egyegy ITcégnél. Ez a tűzoltás jellegű szakemberképzés nem jelent megoldást a strukturális szakemberhiányra. Egy OKJs és felnőttképzéssel foglalkozó nagy multivállalkozás friss kutatásából kiderül, hogy melyek azok a szakmacsoportok, amelyek a leginkább szenvednek a munkaerőhiánytól. Ilyen munkaerőhiánnyal küszködő szakcsoport például a gazdasági, a kereskedelmi, az informatikai, a gépészeti, valamint az oktatási szakmacsoport. Ha a megyékben tapasztalha tó hiányszakmát nézzük,
