Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Teleki László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „A Magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti az egyre növekvő munkaerőhiány!” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
778 akkor azt is láthatjuk, hogy sok megyében hiány van hegesztőből, ácsból, pékből, állattartó szakmunkásból, pincérből, járműfényezőből vagy autószerelőből. Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy a lassan hat éve folyamatosan zajló szakképzési átalakításból mikor láthatunk valódi eredményeket. Úgy tűnik, hogy hat év alatt sem sikerült megoldani a kormányzatnak, hogy a szakképzés olyan szakembereket és akkora mennyiségben juttasson a munkaerőpiacra, ami a gazdaság számára elvár ható lenne. Meddig lesz Magyarország gazdasága versenyhátrányban az egyre növekvő szakemberhiány miatt? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallan i. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Világszerte, így Európában is a munkáltatók számottevő részének okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon, és ugyancsak globális trend, hogy ezen belül a szakmunkás munkaköröket a legnehezebb betölteni. Magyarországon a foglalkoztatottak közel kétharmada ilyen munkát végez. Azonban erőfeszítéseinknek köszönhetően a foglalkoztatotts ág és a munkavállalók számának 2010 óta tartó folyamatos növekedésével a munkanélküliek aránya 4,3 százalékra csökkent. Szeretném emlékeztetni, ha nem emlékezne rá, hogy az önök kormányzása idején ez a mutató 11,6 százalékos volt 2010ben, a kormányváltás idején. A foglalkoztatottság tekintetében valamivel több mint 3 millió 700 ezren dolgoztak az önök idejében, most több mint 4 millió 400 ezren dolgoznak a magyar munkaerőpiacon. Tehát mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenki, aki munkát akar talál ni, találjon is magának, és mindenfajta olyan munkaerőigényt, amit a munkaadók támasztanak a munkaerőpiaccal kapcsolatban, ki tudjunk elégíteni. A munkaerő iránti igény következményei közé sorolható a fokozódó munkabéremelkedés és a régiónként eltérő bérs zínvonal emelkedése is. A kormány a munkaerőelvándorlás mérséklése érdekében határozott lépéseket tett, így 2010 óta a visegrádi országok közül nálunk történt a legnagyobb mértékű minimálbéremelés, amelynek folytatása, mint ön is tudja, 2018ban is várhat ó, kiemelten a szakmunkás munkakörökben. E célzott béremelés hatása, a színvonalas szakmunka magasabb értékű elismerése kapcsán a szakképzésbe bekapcsolódók arányának jelentős növekedése előre jelezhető. A kormány a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan 2010ben megkezdte a szakképzési rendszer fejlesztését is a szakmunkásképzés és a technikusképzés átalakításával, a szakképesítések újragondolásával és a hiányszakmára fókuszáló beiskolázási rendszer kialakításával. A kormány új intézkedések keretében 201 5től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét a felnőttoktatás kiszélesítésével, a második szakképesítés ingyenes megszerezhetőségének bevezetésével, a vállalati helyszínű duális képzési rendszer kiterjesztésével, valamint a gazdas ági jelzések alapján történő új szakképesítések és szakképzések kialakításával. A kormányzat a továbbiakban a következő időszakban a rugalmas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú képzések, átképzések, továbbképzések támogatására fog fókuszálni, amelyhez számottevő forrás áll majd rendelkezésre mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások számára. (16.00) E képzések fő célja a munkaerőhiány mérséklésén túl a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés feltételeinek megteremtésé vel a termelékenység és így a versenyképesség növelése is. Tisztelt Képviselő Úr! A munkaerőhiány jelentős csökkentése érdekében számos intézkedést vezettünk be - mint ahogy felsoroltam az előbb - az elmúlt pár évben, amelyek rövid, illetve hosszú távon mu tatkozó pozitív hatásokat eredményeznek és eredményezhetnek. A folyamatos erőfeszítésekkel értünk el sikereket, de természetesen van még mit tenni, így a munkaerőpiaci
