Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak

2017. március 6. hétfő (203. szám) - Dr. Kovács József (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „2017 az egészségügyi béremelés folytatásának az éve” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:

432 sodorta a kórházak működését, de kilátástalanná

tette az egészségügyben dolgozók helyzetét is. Az

egészségügyi dolgozók közül sokan kerültek utcára az intézményi bezárások, összevonások miatt,

főleg 2006ot követően, akiknek pedig megmaradt a munkája, azoktól „jutalomképpen” elvettek

egyhavi bért, és bé

remelésről nem is álmodhattak. (14.40) Sajnos, még ma is azt látjuk, hogy a baloldal egyetlen, egészségügyi dolgozókat támogató

intézkedést sem szavazott meg, csak felhasználják őket, miközben kormányzásuk alatt mindig

elengedték a kezüket. A fentiekkel el

lentétben a FideszKDNP cselekszik, 2010 óta folyamatosan pótolja vissza a pénzt

az egészségügybe.

(Dr. Legény Zsolt: Nem igaz! - Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dehogynem!) Az egészségügyi dolgozók létbizonytalanság helyett kiszámíthatóságot, megalázás helyett megbecsülést kapnak.

(Korózs Lajos: Ez sem igaz!) A béremelés már 201213ban megkezdődött,

amikor az úgynevezett chipsadóból az egészségügyi kasszába befolyt többletbevétel teljes egészében

az ápolók és orvosok fizetésének emelésére fordítódott,

majd 2014 nyarán következett a

mozgóbérelemek korrigálása. 2016. június 8án az ágazati reprezentatív szakszervezetek és

stratégiai partnerek, valamint a kormány közötti tárgyalás eredményeként létrejött egy megállapodás,

amely többéves béremelést határoz

ott el az egészségügyi ágazatban. A tavaly elindult négyéves béremelésnek köszönhetően múlt év szeptemberében 26 százalékkal

nőtt az ápolók bérének aránya, a szakorvosok, gyógyszerészek alapbére 107 ezer forinttal

emelkedett, a szakdolgozók alapbére összes

ségében 26,5 százalékkal nőtt. Mindezeken felül az

alapbérrel együtt a mozgóbérelemek is emelkedtek. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem önt, hogy az egészségügyben dolgozók mire számíthatnak

2017ben, tovább folytatódnake a béremelések, és tovább növekszi

ke a dolgozók megbecsülése.

Várom megtisztelő válaszát.

(Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK

: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon,

államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisz

tériumának államtitkára

: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idei, 2017. évi

költségvetésben általános egészségügyi célokra 170 milliárd forintnál is nagyobb összeg szerepel,

több, mint a tavalyi költségvetésben volt.

Ez azt jelenti, hogy az egészségügy forrásai a GDP fél

százalékával emelkednek idén a tavalyihoz képest. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a magyar

gazdaság működése most már tud annyi többletet termelni, amelynek révén az egészségügyre is

sokkal nagyobb öss

zeget lehet fordítani, mint az előző években. De hozzátenném, hogy minden

korábbi évben is az infláció mértékénél magasabb összegű, nagyobb arányú volt az a pénz, amivel az

Egészségbiztosítási Alap főösszege emelkedett, vagy pedig az egészségügyre fordítot

t kiadások

emelkedtek. Ehhez a 170 milliárd forinthoz még hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami egyszeri

fejlesztésként a budapesti szuperkórházak és a társkórházaik időarányos fejlesztésére szerepelnek a

költségvetésben. Arra az aránypárra is fe

lhívnám a figyelmet, hogy az a pénz, amit az OLAFjelentés

alapján az EUs pénzből az akkori szocialistaszabad demokrata városvezetés elcsalt vagy ellopott,

az egy teljes szuperkórház felépítésére is elegendő lett volna. De ez a pénz szőrénszálán eltűnt. A kormányzat igyekezett többletforrásokat mind béremelésre, mind más kórházi fejlesztésekre is

biztosítani. Emlékezhetünk még a 2010 előtti időszakra, amikor vizitdíjjal próbálták meg a betegeket

a gyógyulástól távol tartani, a bevételeket pedig növelni.

Szerencsére ez kudarcba fulladt, hiszen a

FideszKDNP aláírásgyűjtése és népszavazása elsöpörte az akkori kezdeményezést, mind pedig a

kezdeményezőket. Ezzel szemben 2010 után például a chipsadóból olyan bevétel született, erre

képviselő úr is utalt, amely az egészségügyi béremelésnek tartós fedezetét biztosíthatta, másrészt