Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3829 Különösen is elfogadhatatlan számunkra az a kormányzati lózung, miszerint a 2018. évi költségve tés a munkából élők költségvetése lenne. Sajnos ennek éppen az ellenkezője igaz, hiszen a tervezet alapján a legnagyobb vesztesei a jövő évnek a korán kelő és keményen dolgozó kisemberek lesznek, például a közszférában foglalkoztatottak köre. Tizedik éve m ár, hogy jövőre sem emelkedik a köztisztviselői alapilletmény, változatlan a közalkalmazotti bértábla, valamint hozzá kell tegyem, az öregséginyugdíjminimum is. Ezzel a kormányzat a szégyenteljes IMFpaktum előírásait hajtja végre továbbra is, annak ellen ére, hogy az abból származó kölcsönt már rég visszafizette az ország. Így a közszférában dolgozók bére mostanra már csak negyede, ötöde, vagy talán még annál is kevesebb a nyugati országokban hasonló munkaköri alkalmazásban állókénál. A közalkalmazotti bér tábla jelen formájában értelmét vesztette, hiszen az összes fizetési osztály és fokozat körülbelül 80 százaléka - legalábbis jövőre már a 80 százalékát el fogja érni - a minimálbért - az 1es osztály , illetve garantált bérminimumot kapja, ami jelentős bé rfeszültséget okoz, amellett, hogy a dolgozói szegénységet és a pályaelhagyást erősíti csak. Tudom, ez ott is elhangzott, hogy a közalkalmazottak jelentős része ezen felül még kap pótlékot is, de államtitkár úr, a pótlékok rendszere nem megoldás. Ha mi érd emben akarjuk segíteni az embereket, akkor magát a bértáblát kellene most már megváltoztatni. Teszem hozzá ezt annak ellenére is, hogy valóban vannak olyan közalkalmazotti jogviszonyban állók, akik bizonyosfajta életpályamodell alapján kapják a fizetésüket . Ehhez tudom önnek azt a példát hozzátenni, hogy egy 55 éves, 33 éve munkában álló tanár, ha visszakorrigáljuk a fizetését a kötelezőóraszámemeléshez képest, 1528 forinttal kap most többet, mint tavaly. Tehát ennyit az életpályamodellekről; nem beszélve , mondjuk, a mentősök életpályamodelljéről: amit beígérünk, azt elvesszük tőlük. Ez meg végképp méltatlan helyzetet okoz szerintem. Visszatérve arra, amit a közalkalmazotti bértáblával kapcsolatban mondtam, a pótlékok rendszere nem megoldás. A pótlék nem f izetés, az egy könyöradomány, az egy kis kiegészítés, de abból nyugdíj, abból megélhetés nem lesz. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a költségvetés tervezetében igenis meglenne a fedezete az olyannyira szükséges béremeléseknek. Javasoljuk a felesleges és káros l átványberuházások megszüntetését; a kormányzati és ágazati minisztériumi fejezeti általános és stabilitási tartalékok megszüntetését, illetve jelentős csökkentését; a baráti mutyikat pénzelő Eximbank támogatásának elvételét, és ezzel együtt a pénzintézet s zerepének újragondolását. Mondjuk, ez egy másik törvény kapcsán merül fel, a költségvetést megalapozó törvény kapcsán. Javasoljuk továbbá a közszolgálati hozzájárulás, azaz a kormányzati szolgamédiumok finanszírozásának érdemi csökkentését és a Rogánféle propagandaminisztérium felszámolását. Az így megtakarított több száz milliárd forintot - értelmezésünk szerint ez 640 milliárd forint lenne - többek között vidékfejlesztésre kellene fordítani. Ezzel kapcsolatban sok száz módosító indítványt nyújtottunk már be. És hozzáteszem, hogy ezek mind megalapozott indítványok, hiszen a helyi igények alapján fogalmaztuk meg ezeket, és ezekre valóban szükség lenne. Polgármesterektől, képviselőktől kérdeztük meg, hogy melyek azok a nagyon fontos, nagyon szükséges és évek , évtizedek óta elmaradt fejlesztések, amelyekre hiába kérnek, hiába pályáznak, mégsem kapnak pénzt. Tehát mindegyik benyújtott képviselői módosító indítványunk ez alapján a koncepció alapján született. Valamint meglátásunk szerint növelni kellene az egész ségügy finanszírozását, az oktatásra fordított pénzeket; bérlakásépítési programot kellene indítani, és csökkenteni kellene a gyermeknevelést szolgáló árucikkek áfáját. És emellé még hadd tegyem hozzá azt is, hogy a közösségi közlekedési vállalatok támogat ását is jelentős mértékben emelni kéne. Arról van szó, hogy a kötelező veszteségpótlás, amit az önkormányzatoknak kell állniuk, részben benne van a költségvetési törvényben mint egy olyan forrás lehetősége, amire az önkormányzatok pályázhatnak. Ez a vidéki közösségi közlekedési vállalatok esetén 2 milliárd forint, Budapest esetén egy kicsit több, 12 milliárd forint, de mind a kettő, akárhogy is nézzük, rendkívül kevés.
