Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3830 Egyegy nagyobb megyei jogú város több száz millió forintot kell hogy bepótoljon a közöss égi közlekedési vállalatba, azért, hogy fent tudja tartani az egyébként is rendkívül alacsony színvonalú szolgáltatást, pedig ha valami szükséges a vidék életben tartásához, nagyon nagyrészt a munkahelyek teremtése mellett az is, hogy el tudjanak jutni az emberek ezekre a munkahelyekre. Tehát ezért kellene ezt segíteni, hogy ne legyen vállalhatatlanul nagy teher az egyes önkormányzatoknak, hogy ezeket a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák. Én nagyon nem szeretem, amikor Budapestet kijátsszuk a vidék ellen és fordítva. Igenis szükséges, hogy a budapesti közösségi közlekedési vállalatot is támogassák, azon felül, hogy a fejlesztési forrásait, amelyek szintén megalapozottak, és most már sajnos élethalál kérdés, hogy ezek a források megleszneke vagy sem, hiszen tudjuk, hogy az M3as metróvonalnak milyen az állapota, a műszaki állapota; tehát a kormányzatnak igenis ezeket is biztosítania kellene, és felesleges buta presztízsharcokba belemenni, és valamilyen teljesen ködös cél miatt vagy ködös elké pzelés miatt megvonni ezt az egyébként szükséges támogatást a fővárostól. Nagyjából ezt szerettem volna összességében még elmondani; illetve bocsánat, még annyit hadd tegyek hozzá, hogy természetesen és nyilvánvalóan mi a közalkalmazotti bértábla kapcsán j avasoltuk, hogy az alapfizetési fokozat a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz legyen kötve, hiszen akkor lenne egyáltalában értelme bértábláról beszélni, mert akkor valóban mindenki, aki különböző fizetési fokozathoz, illetve osztályhoz tartoz ik, különböző bért kapna. Emellett javasoltuk, hogy a köztisztviselői illetményalapot is emeljük már meg, a 2008as mértékhez képest most már végre egy jelentősebb összegű emelésre volna szükség. Mi most 45 ezer forintban állapítottuk meg, illetve egyes sz ámítások szerint most már 55 ezer forint is elképzelhető lenne. Én azt gondolom, hogy például azok az emberek, akik nekünk itt a Házban segítik a munkánkat a háttérből, láthatatlan módon, igenis megérdemlik ők is - hiszen nagyon nagyrészt ők is köztisztvis elők , hogy megkapják azt a bért, ami egyébként jár nekik, amiért ők megdolgoznak, tisztességesen, becsülettel, szorgalmasan és rendkívüli odaadással. És emellett természetesen a cafetériajuttatások emelését is javasoltuk; csakúgy, mint a szociális szférá ban most már évek, lassan évtized óta beígért életpályamodell kiépítését. És államtitkár úr, még egyszer: egyértelmű, hogy az önkormányzatoknak nem vagy csak nagyon részben adják oda azt a bértöbbletet, ami a minimálbér, garantált bérminimum miatt egyébkén t járna nekik. Ha önök ezt a problémát meg akarták volna oldani, akkor a 2. melléklet I. 1. pontjába tették volna bele, magyarul az általános működési finanszírozásba. De nem ez történt - bizonyos normatívákat emeltek, ugyanakkor utána visszacsökkentették, és külön, szintén pótlék formájában fogják, de csak részben odaadni az önkormányzatoknak. De ha nem így van, államtitkár úr, akkor tegye már meg, hogy még most, az utolsó pillanatban, akár ilyen módon is lehetne módosítani ezt az indítványt. Bele kellene tenni, oda, ahol annak a helye van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény ismertetésére még két képviselő asszony vállalkozott, Sch muck Erzsébet és Szelényi Zsuzsanna képviselő asszony, 18 perc 50 másodperc áll a rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak. (14.10) SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar költségvetés a munkából élőké, a hazai vállalkozóké és a segítségre szorulóké kellene hogy legyen, de nem az. Nincs valódi, teljes körű béremelés, nem oldja meg a bérválságot, néhány helyen ad csak emelést. Továbbra is csak azokat támogatja, akik maguktól is boldogulnának, és azokat terheli, akiknek segítségre lenne szükségük. A magyar kisvállalkozások helyett elsősorban a külföldi
