Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3600 elvándorlását. Kérem önöket, hogy az imént hallottakra figyelemmel a benyújtott törvényjavasla tot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoport ja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ez a sokadik vagy legalábbis többedik olyan javaslat, ami arról szól, hogy megpróbálják megakadályozni azt, hogy az igazságügyi alkalmazottak a botrányosan ala csony fizetésük miatt ne válasszák inkább, mondjuk, a Tescóban az árufeltöltői szerepkört és foglalkozást ahelyett, hogy megtartják a sajátjukat, merthogy ott jobban tudnak keresni. Volt egy már egy ilyen javaslata Völner államtitkár úrnak is, aki szintén jelen van most a vitában, de akkor még nem államtitkárként, hanem képviselőként képviselői előterjesztésben, de végül abból nem lett semmi, csak az ígéret. Most, gondolom, ezzel a javaslattal kívánják ezt az ígéretet teljesíteni, amely szerint az igazságüg yi alkalmazotti szférában majd fizetésemelést kívánnak elérni és realizálni. Az a baj, hogy ha ezeket a javaslatokat megnézem, akár az előzőt, akár ezt, akkor az a mondás jut eszembe, hogy a nem akarásnak nyögés a vége. Ugyanis azt értjük, hogy a miniszter elnök a bírói kart páriának tartja, és nem kíván semmilyen fizetésemeléshez hozzájárulni, mármint ami érdemi és nem szégyenteljes, azaz a háromszor 5 százalékoshoz. Ezért a minisztérium kénytelen különböző alternatív megoldásokban gondolkodni, olyan altern atív megoldásokban, amelyek egyébként egy dologra jók, hogy az eredményük rendkívül csekély, ezzel szemben a rendszert, ami eddig működött, a legteljesebb mértékben összekavarja. Ellentétben azzal, amit Vas Imre képviselőtársam elmondott, határozott állásp ontom szerint és a bírák határozott álláspontja szerint is komoly bérfeszültségeket fog eredményezni az igazságszolgáltatás szervezetrendszerén belül. Néhány általános megállapítást engedjenek meg. Az egyik, hogy rendkívül szépen hangzik az, amit az OBH el nöke is hangoztatott már nemegyszer, hogy az a cél, hogy a csak a legalkalmasabb emberek legyenek igazságügyi alkalmazottak. Csak szokták azt mondani erre a helyzetre, hogy egy másik mondást is mondjak, hogy fordítva ülünk a lovon, tisztelt képviselőtársai m, tisztelt államtitkár asszony. Nem arról van szó, hogy mi válogathatunk vagy a bírósági szervezetben a vezetők válogathatnak, hogy kik azok, akiket meg kívánnak tartani vagy föl kívánnak venni igazságügyi alkalmazottnak, hanem arról van szó, hogy körülbe lül 150200 betöltetlen álláshely van, amit nem képesek betölteni, mert nincs ember, aki vállalja ezt a munkát ennyi pénzért. Tehát azt gondolom, hogy először is azt a fajta álszentséget kéne levetkőzni a javaslat tárgyalásakor, ami arról szól, hogy egy mi nőségi javítást kívánnánk elérni. Nem. Egyelőre azt szeretnénk elérni, hogy a 150200 betöltetlen álláshelyből ne legyen majd több száz vagy több ezer a bírósági szervezetrendszeren belül az alulfizetett munkatársak miatt. Aztán, ha ezt feltöltötték, és ér demes újra ezt a munkakört választani, ezt a hivatást választani, mert azt gondolom, nemcsak a bírói, hanem ez is tud hivatás lenni, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen ösztönzőkkel tudjuk majd azt elérni, hogy valóban csak a legalkalmasabbak leg yenek közülük igazságügyi alkalmazottak. Egyelőre próbáljuk meg legalább azt a 150200 álláshelyet feltölteni, ami most nincs így. A másik, ami az önök koncepciója, hadd fogalmazzak így, hogy az automatizmusok alkalmazása helyett a munkavállalót sokkal kis zolgáltatottabb helyzetbe hozzák az igazgatási vezetőtől. Önök persze nem így fogalmazzák, hanem úgy, hogy nagyobb mozgásteret adnak az igazgatási vezetőknek a bérezés, díjazás, jutalmazás, s a többi megállapításával összefüggésben. Én viszont hadd fordíts am le úgy, ahogy azt az előbb tettem, ez nem más, mint hogy az igazságügyi alkalmazottakat a
